Pedagógiai Kar (Tudományos publikációk PK) - Faculty of Pedagogy

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/12450

Browse

Now showing 1 - 20 of 46

Open Access
Végrehajtó funkció: elméleti megközelítések és vizsgálati módszerek
(2018) Józsa Gabriella; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Tanulmányunkban a végrehajtó funkció(k)(Executive Functions; EF)elméleti megköze-lítéseittekintjükát. Bemutatjuk azokat a legfontosabb vizsgálati eljárásokat, amelyekkel az EFfejlettségemérhető.Az EFkifejezésegy gyűjtőfogalom, ami egy többdimenziós konstruktummegnevezésére utal, amelytöbb kognitív folyamatot(gátlás, munkamemória és kognitív flexibilitás) foglal magában.Ezek együttes működésejelentősszerepet tölt be a magasabb rendű kognitív folyamatokban,éslehetővé teszia tudatos, célorientált visel-kedést.Az EF fejlettségi szintjekiemelkedő jelentőséggel bír koragyermekkortól egészen időskorig.Működése szerepet játszik az iskolai és a munkahelyi sikerességben, a fizikai, pszichikai,mentális egészségben, ezáltal a jobb életvezetésben, életminőségben.A tanu-lásban, az iskolai előmenetelben, teljesítményben betöltött szerepe miatt került a nemzet-közipedagógiai kutatások érdeklődésének körébe. A magyarneveléstudományi kutatá-sokban egyelőre még kevéssé ismert ez a fogalom,ezért tűztük ki célulabemutatását.
Open Access
Lemorzsolódási kockázatok a felsőoktatásba kerülés előtt
(2018) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A felsőoktatás átalakulásával a hallgatói társadalom is átalakult. A hallgatói összetétel heterogenitásával megjelent a lemorzsolódás jelensége, ami nemcsak a felsőoktatást és Magyarországot érinti, hanem a közoktatást és szinte az egész világot. Számos szerző hangsúlyozza az első egyetemi év jelentőségét (Horn 1998), hiszen ekkor szocializálódik az egyén az egyetem világába (Pusztai 2011). Munkámban arra keresem a választ, hogy a továbbtanulás előtt álló szakgimnáziumokba járó diákok körében milyen korai lemorzsolódáshoz vezető kockázati faktorok azonosíthatók, és ezek mennyiben különböznek a gimnáziumból jelentkezőkétől. A 2017-es felvételi adatbázis alföldi régióiban található középiskolákból jelentkező tanulókat vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy nem minden rizikófaktor tekintetében lehet egyértelműen beazonosítani az intézményi különbséget.
Open Access
Érték, rend, értékrend. A keresztyén pedagógusokkal szemben támasztott minőségi és etikai elvárások, valamint azok kodifikációs problémái
(Patrocinium Kiadó, 2018) Szontagh Pál Iván; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára
(2019) Józsa Krisztián; Barrett C. Karen; Józsa Gabriella; Morgan A. George; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A tanulmány a FOCUS (Finding Out Children’s Unique Strengths) tesztet ismerteti. A számítógép-alapú új mérőeszköz 3–8 éves kor között vizsgálja az elsajátítási motivációt, a végrehajtó funkciót, valamint a betű- és számismeretet. Ezek fontos komponensei az alapvető tanulási lépcsőknek (ATL). E tényezőknek jelentős szerepe van az iskolai tanulás sikerességében. A tanulmány bemutatja a FOCUS teszt kidolgozásának az elméleti hátterét, a mérőeszköz felépítését, szubtesztjeit. Beszámol az első próbamérés tapasztalatairól. Ennek során 12 óvodás gyermek egyéni verbális vizsgálatával került sor a feladatok kipróbálására. A második próbamérésben már a számítógép-alapú változatot alkalmaztuk, a mintát 3–8 éves gyermekek alkották, összesen 247 fő. Az új mérőeszköz megfelelő reliabilitásúnak és validitásúnak bizonyult. Az online változatot követően elkészült az offline mobil applikáció is. A webalapú mérőeszköz és az applikáció angol és magyar nyelven érhető el. A tanulmány zárása röviden kitér a teszt további fejlesztésére, a tervezett kutatási felhasználásra.
Open Access
Reziliens szakgimnazisták felvételi mintázatai
(2019) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A felsőoktatás demokratizálódásának és expanziójának következményeként a hallgatói társadalom is átalakult, mellyel párhuzamosan felütötte fejét a lemorzsolódás jelensége nemzetközi és hazai szinten egyaránt.A lemorzsolódás számos okra vezethető vissza, köztük az oktatásszociológiát is foglalkoztató társadalmi és iskolai egyenlőtlenségekre. Közismert, hogy a család szocioökonómiai státusa erős befolyással bír a diákok tanulmá-nyi előmenetelére, eredményességére (Bornstein,2015; Józsa,2014).Azonban a rendszer-szintű mérések elemzései rámutattak arra, hogy vannak olyan diákok, akik kedvezőtlen szocioökonómiai hátterük ellenére sikeresek a tanulásban, jól teljesítenek (Fehérvári, Varga, & Ceglédi,2018; Tóth, Fejes, Patai, & Csapó,2016). Őket nevezi a szakirodalom reziliens tanulóknak (Agasisti, Avvisati, Borgonovi, & Longobardi,2018; Ceglédi,2018). Mivel a felsőoktatás elsősorban a frissen érettségizett fiatalok bázisára épít, jelen mun-kánkban őket helyeztük vizsgálatunk fókuszába. Számos statisztika és szakirodalom látott napvilágotaz érettségizettekről és a felvételi eljárásba jelentkező fiatalokról, melyekben igyekeztek körvonalazni ezen populáció jellemzőit (l. Garai & Kiss, 2014; Szemerszki,2014), továbbtanulási motivációit (Veroszta,2016), rekrutációját (Polónyi,2012). E mun-kában a szakgimnáziumból továbbtanulni jelentkező reziliens tanulókat vizsgáltuk a többi szakgimnazistával és a gimnazistákkal összehasonlítva. A felsőoktatási felvételi adatbázis adta lehetőségekre építve a reziliens tanulók körébe azokat a diákokat soroltuk, akik nyelvvizsgával rendelkezve legalább 400 pontot elérve tanulnak tovább. Emellett meg-vizsgáltuk ezen tanulók állandó lakhelyének településtípusát és a felvételi eljárás során szerzettpontokkal való összefüggését.Empirikus vizsgálatunkhoz öt év (2014‒2018) felsőoktatásifelvételi adatbázisáthasználtuk.
Open Access
Lemorzsolódási rizikófaktorok a felvételi adatbázis alapján
(2019) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A felsőoktatás átalakulásával a hallgatói társadalom is átalakult. Az eddig szűk rekrutációs bázisra épülő egyetemek kapui széles társadalmi rétegek számára nyíltak meg. A hallgatói összetétel heterogenitásával megjelent a lemorzsolódás jelensége, ami nem csak a felsőoktatást és Magyarországot érinti, hanem a közoktatást és szinte az egész világot. Számos szerző hangsúlyozza az első egyetemi év jelentőségét (Horn, 1998), hiszen ekkor szocializálódik az egyén az egyetem világába, alakítja ki kapcsolatait a hallgatótársakkal, az oktatókkal és az intézmény egészével (Pusztai, 2011). Továbbá ekkor derülnek ki, hogy a meglévő tanulási módszerek, képességek és anyagi ráfordítások milyen mértékben elegendőek a bennmaradáshoz. Munkámban arra keresem a választ, hogy a továbbtanulás előtt álló középfokú szakképzésbe járó hallgatók körében milyen korai lemorzsolódáshoz vezető kockázati faktorok azonosíthatók, és ezek mennyiben különböznek a gimnáziumból jelentkezőktől. A 2016-os és 2017-es felvételi adatbázisok Dél-Alföld régiójában található középiskolákból jelentkező tanulókat vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy nem minden rizikófaktor tekintetében lehet egyértelműen beazonosítani az intézményi különbséget.
Open Access
Pedagógusjelöltek hivatás- és pályamotivációja, kutatás a képzés különböző állomásain
(2020) Szontagh Pál Iván; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
The Development of the Number of Pupils in Secondary Institutions in Light of Political and School Structure Changes
(2020) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
There are a number of factors around the world that influence the evolution of school structure such as historical, cultural tradition, nature of the economy, demographics, etc. After-primary school further education is a highlight of the Hungarian school system, as it also defines the entire school career and future of the pupils. The choice between the three types of training, the secondary school, vocational academic school and standard vocational school, is backed by different strategies spanning the entire school career of the students, the educational qualifications being the goal. While choosing high school leads to a degree, the choice of vocational school is one of the fastest and easiest ways of the acquisition of qualifications. However, vocational secondary school also offers a chance to study in higher education (Hermann, 2005) In our study, we look at the evolution of secondary school types in light of policy changes from the 1940s to the present day.
Open Access
A pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés fejlesztése a kombinált képzésszervezés eszközeivel
(2021) Szontagh Pál Iván; Tolnai Ágnes; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
A tanórán kívüli művészeti tevékenység hatása a művészeti rendezvények iránti attitűdre
(2021) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Tanulmányunkban megvizsgáltuk az általános iskola 4. osztályos tanulóinak tanórán kívüli művészeti tevékenységeit, valamint részvételi lehetőségét kulturális és művészeti rendezvényeken. Elemzésünk során feltártuk, hogy az aktív tevékenységnek van-e hatása a rendezvények iránti attitűdre. Emellett arra keressük a választ, hogy milyen különbségek vannak a művészeti foglalkozásokra járók és nem járók családi hátterében. Az eredmények amellett, hogy rávilágítanak az iskola szerepére a kulturális tőke kiegyenlítésében, megerősítik a generációs transzfer erőteljes hatását. Ha a szülő korábban végzett művészeti tevékenységet, gyermekét is jobban támogatja a művészeti területen. Azok a tanulók, akik gyermekkorukban valamilyen extrakurrikuláris művészeti tevékenységet folytattak, nagyobb valószínűséggel válnak felnőttkorukra is kultúrafogyasztókká.
Open Access
Pedagógusok tapasztalatai a tanulók motiválásáról a Covid19 járvány idején
(2021) Józsa Gabriella; Karáné Miklós Noémi; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A tanulmány a vírushelyzet következtében létrejött online oktatáshoz kapcsolódóan vizsgálja a tanulási motivációt. A kérdőíves adatfelvételben 160 pedagógus vett részt, akik az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint középiskolában tanítanak. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a pedagógusok vélekedését a diákok motiváltságáról a digitális oktatás során. Összehasonlítottuk, hogy a tanulók motiváltságában milyen különbséget látnak a pedagógusok az osztálytermi és a digitális oktatás során. Megvizsgáltuk, hogy a pedagógusok mennyire tartják hatékonynak az online térbe helyezett oktatás során alkalmazott motivációs stratégiáikat. Elemeztük, hogy a motiválási módszerek hatékonyságában milyen különbségek mutatkoztak meg az alsó és felső tagozat, valamint a középiskola között. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a pedagógusok miként vélekednek saját motiváltságukról a digitális oktatáshoz kapcsolódóan, és ez milyen összefüggésben van tanítványaik motiváltságával. A tanuló iskolafokozata mellett további elemzési szempontunk volt a pedagógus gyakorlottsága, magabiztossága az IKT-eszközök használatában, valamint az intézmény településtípusa.
Open Access
Szakközépiskolából a felsőoktatásba: lemorzsolódási veszélyek vizsgálata egy pilotmérés alapján
(2021) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A lemorzsolódás vizsgálata és kockázati tényezőinek azonosítása évtizedek óta foglalkoztatja az oktatáskutatókat. A 70-es évektől folyamatosan születnek a lemorzsolódási rizikófaktorokat csoportosító, rendszerező publikációk. Tanulmányunkban a szociológiai, gazdasági és pszichológiai megközelítések szakirodalmát tekintjük át röviden, mely vizsgálatunk elméleti alapját képezi. Munkánkban arra keressük a választ, hogy a felsőoktatási intézménybe kerülés előtt milyen lemorzsolódási rizikófaktorok azonosíthatók. Próbamérésünkbe 105 fő végzős szakközépiskolai tanulót vontunk be. A vizsgálatban saját készítésű kérdőívet használtunk, mely egyik része a felsőoktatásba továbbtanulni szándékozók lemorzsolódási rizikófaktorait igyekszik feltárni. Eredményeink, összhangban a szakirodalommal, azt mutatják, hogy már a felsőoktatásba jelentkezés előtt lehet lemorzsolódási rizikótényezőket azonosítani. Azonban vizsgálatunkban a családi háttér és továbbtanulás motívumai alapján képzett klaszterek szerint nem találtunk különbséget a lemorzsolódás kockázati tényezőiben. Míg a családi háttér csoportjai között csak a továbbtanulás szándékában, addig a továbbtanulási motiváció klaszterei alapján csupán a munkavállalás okában tudtunk kimutatni statisztikailag jelentős különbséget.
Open Access
Az egyházi és állami iskolában tanuló szakközépiskolások továbbtanulási szándékát befolyásoló tényezők
(2021) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei
(2021) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizsgált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.
Open Access
Predictors of the Intention of Learning in Higher Education: Motivation, Self-Handicapping, Executive Function, Parents’ Education and School Achievement
(2022) Józsa Gabriella; Oo, Tun Zaw; Amukune, Stephen; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Learning motivation, self-handicapping, executive function, and school achievement are interrelated variables affecting students’ intension of learning in higher education. However, many educators are unaware of the ability of these predictive variables and fail to encourage students’ further education. Therefore, with the aim of helping educators, this study was conducted to predict students’ intention of learning in higher education based on their learning motivation, self-handicapping, executive function, school achievement, and mothers’ education. We sampled Hungarian 12th graders (N = 1330) who participated in this study while collecting the data online during class hours. Questionnaires were used to measure learning motivation, self-handicapping, and executive function. Findings showed that higher learning motivation, lower self-handicapping, stronger working memory, and mother’s education could increase students’ intention of learning in higher education. Beyond our expectations, higher school achievement (GPA) was not a significant predictor. Comparing different theoretical perspectives, we deduced reliable predictors underlying Hungarian students’ intention of learning in higher education. Therefore, this study is of great importance for educators to pick out the real support for their students’ intention of learning in higher education by following our research findings.
Open Access
A zeneoktatás jellemzői az online térben: A kutatás előzménye, mintája és módszere
(MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2022) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
A zenetanárok digitális attitűdjére ható tényezők vizsgálata
(Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2022) Józsa Gabriella; Szűcs Tímea; Váradi Judit; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
Comparing Executive Functioning in the School Readiness of Hungarian and Kenyan Preschoolers
(2023) Amukune, Stephen; Józsa Krisztián; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Cross-national comparisons represent an avenue for investigating milestones achieved by one region that can help improve standards in another country. This study compares the development of executive functioning in Hungarian and Kenyan preschoolers as they prepare for school readiness. The study's cross-sectional design entailed sampling preschoolers from Hungary (n = 187) and Kenya (n = 420) aged between 4 and 8 years nested in 35 classrooms. Preschool class teachers rated the children's executive functioning using the Childhood Executive Functioning Inventory (CHEXI). The two-factor structure of the CHEXI demonstrated a strong measurement invariance for the two countries, Hungary and Kenya. Significant gender differences were noted on both subscales in the Hungarian sample but not in the Kenyan preschoolers. Additionally, no differences were found in the executive functioning of boys from both countries. However, the girls exhibited variances in the inhibition subscale. Contrary to expectations, no linear mixed effects were observed for country or the interactions between age and country apropos difficulties related to inhibition and total executive functioning except for working memory. Better working memory skills noted in the Hungarian sample were attributed to a superior preschool education system.
Open Access
Felsőoktatási lemorzsolódási rizikótényezők vizsgálata az érettségit adó szakképzésben tanuló diákok körében
(2023) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A szakképzésből a felsőoktatásba való átmenettel foglalkozó nemzetközi kutatások egy része szerint a szakképzésből jövő hallgatók jelenléte a felsőoktatásban jelentősen hozzájárul a felsőoktatás kiszélesedéséhez, expanziójához, azonban ezek a tanulói csoportok nagy valószínűséggel társadalmi-gazdasági szempontból kevésbé előnyös helyzetűek, mint az általános felsőközépfokról érkezők (Katartzi és Hayward, 2019; Shields és Masardo, 2015). Találunk olyan szakirodalmat is, ami szerint a szakképzés csökkenti a felsőoktatásba való bekerülés esélyét (Arum és Shavit, 1995). Továbbá szignifikánsan magasabb mértékű a szakképzésből érkezők lemorzsolódási aránya az eleve felsőoktatásra készülő, általános felsőközépfokról érkező társaiknál (Hayward és Hoelscher, 2011; Katartzi és Hayward, 2019). Munkánkban az érettségit adó szakképzésben tanuló, érettségi előtt álló és már leérettségizett, technikusi évre maradó diákokat vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy milyen rizikófaktorokat tudunk azonosítani már a felsőoktatásba jelentkezés pillanatában, amelyek a felsőoktatási tanulmányok során arra a döntésre kényszeríthetik a tanulókat, hogy diploma megszerzése nélkül hagyják el a felsőoktatást. Az adatgyűjtés online kérdőíves formában történt, összesen 1852 fő érettségit adó szakképzésben tanuló diák vett részt a mérésben. Eredményeink azt mutatják, hogy már a felsőoktatásba jelentkezés előtt lehet lemorzsolódási rizikótényezőket azonosítani. Ezek közé tartozik a költségtérítéses képzésre való jelentkezés, az alacsony tanulmányi eredmény, a bukás és évismétlés. Azonban találtunk különbségeket az érettségit adó szakképzés 12. és 13. évfolyamán tanuló diákcsoportok között.
Open Access
Pedagóguskép-pedagógusképzés. A református pedagógusképzés eredményei a pálya- és hivatásszociológiai folyamat horizontján
(Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, 2023) Szontagh Pál Iván; Tolnai Ágnes; Váradi Ferenc; Váradi-Kusztos Györgyi; Hit- és Erkölcstani Szakmódszertani Tanszék; Hittanoktató- és Kántorképző Intézet; KRE - Pedagógiai Kar