Kulturális kihívások a fordításban
Loading...
Date
2026
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Károli Gáspár Református Egyetem
Citation
Hidasi Judit: Kulturális kihívások a fordításban. Orpheus Noster XVIII. 1 (2026) 7‒14 p.
MTMT:
37030955
Abstract
Az interkulturalitás kérdésköréhez köthető empirikus kutatások és tudományos vizsgálatok megszaporodása az utóbbi évtizedekben az elméleti megalapozottság és a gyakorlati alkalmazhatóság tekintetében is hozzájárult az interkulturális ismeretek jelentőségének jobb megértéséhez és növekedéséhez. Némely társadalomtudós a tudományos megközelítések és leírások szinte valamennyi területén megkerülhetetlennek tartja a kulturális komponens figyelembevételét (Lewis 2003), és ez alól a fordítástudomány sem lehet kivétel. Egy idegen kultúra megértéséhez az adott kultúra nyelvének az ismerete tulajdonképpen nem előfeltétel, de kétségtelenül hasznos eszköz. Továbbá nyelvet, szabályokat tanulni lehet a kultúra ismerete nélkül is, azonban alkalmazni már nem lehet. Röviden: kultúra nyelv nélkül tanulmányozható, de nyelv a kultúra ismerete nélkül nem alkalmazható. Ennek az az oka, hogy nem elég azt tudni, hogy „mit”, hanem azt is tudni kell, hogy „hogyan”. Ahhoz, hogy idegen nyelven a leghatékonyabban elérjük a kommunikációs célunkat, meg kell ismerni a „hogyan”-t befolyásoló tényezőket. Ezt szokás kultúraközi, azaz idegen szóval interkulturális kompetenciának is nevezni. A tanulmány a nyelv és kultúra viszonyának a nyelvi közvetítésben játszott szerepét járja körül számos japán és magyar nyelvi példát fölvonultatva.
During the past decades we could observe a growing number of empirical surveys and scholarly research regarding the field of intercultural studies. The results of these contribute to the theoretical framing and practical applications of the discipline considerably – providing a better understanding of its significance. For understanding a given culture, the command of its language is, in principle, not a prerequisite but definitely an advantage. While studying a language and its grammatical rules without knowing its culture is theoretically possible, using it effectively requires cultural know-how. For valid and efficient linguistic transfer (translation and interpretation) intercultural knowledge is an imperative. In human interactions – in linguistic transfer as well – a new approach has surfaced by the introduction of the concept of intercultural competence. This discussion elaborates on the relation of language and culture, its role in linguistic transfer illustrated mainly by examples from Hungarian and Japanese.
During the past decades we could observe a growing number of empirical surveys and scholarly research regarding the field of intercultural studies. The results of these contribute to the theoretical framing and practical applications of the discipline considerably – providing a better understanding of its significance. For understanding a given culture, the command of its language is, in principle, not a prerequisite but definitely an advantage. While studying a language and its grammatical rules without knowing its culture is theoretically possible, using it effectively requires cultural know-how. For valid and efficient linguistic transfer (translation and interpretation) intercultural knowledge is an imperative. In human interactions – in linguistic transfer as well – a new approach has surfaced by the introduction of the concept of intercultural competence. This discussion elaborates on the relation of language and culture, its role in linguistic transfer illustrated mainly by examples from Hungarian and Japanese.
Description
Keywords
interkulturális kompetencia, reáliák, konnotáció, mentális programozás, fordíthatóság, intercultural competence, realia, connotation, mental programming, translatability