Információs és Kommunikációs Oktatási Technológiák Kutatóközpont (IKT)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessUniversity Teachers’ Digital Competence and AI Literacy. Moderating Role of Gender, Age, Experience, and Discipline(2025) Dringó-Horváth Ida; Rajki Zoltán; T. Nagy Judit; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református EgyetemThe present research aims to contribute to the effective development of AI literacy and thus to its proper educational integration by investigating (i) the relationship between teachers’ AI literacy and digital competence and (ii) whether this relationship varies by gender, discipline, age, and teaching experience. This is the first large-sample study in Hungary to comprehensively analyze such relationships, based on a representative sample of 1103 teachers from 13 fields of education. After a theoretical grounding and literature review, the study describes the research methodology, analyzes the empirical results, and concludes. The research contributes to the AI literacy literature by providing empirical evidence from a previously understudied population—Hungarian university teachers—and by refining the understanding of the role of digital competence in the context of technological transformation. The findings highlight that the development of AI literacy does not require a one-size-fits-all approach but rather strategies tailored to the specific needs of target groups (e.g., gender, scientific fields, and experience levels).
- ItemOpen AccessMesterséges intelligencia a felsőoktatásban. Oktatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat(2025) T. Nagy Judit; Rajki Zoltán; Dringó-Horváth Ida; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református EgyetemA tanulmány a mesterséges intelligencia felsőoktatásba történő integrációját vizsgálja Magyarországon, az egyetemi oktatók használati szokásaira, motivációira és a sikeres alkalmazást elősegítő tényezőkre fókuszálva. A tanulmányban először áttekintjük a mesterségesintelligencia-alkalmazások felsőoktatásban betöltött funkcióit, hazai szabályozási lehetőségeit, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása területén végzett, egyetemi oktatókat célzó empirikus kutatásokat. Saját kutatásunk arra keresett választ, hogy mely területeken segíti leginkább a mesterséges intelligencia az oktatási és kutatási folyamatokat, milyen okok ösztönzik az oktatókat a technológia használatára, és mi tehetné eredményesebbé az alkalmazását. Az átfogó, reprezentatív felmérés során 1103 magyar egyetemi oktató válaszait gyűjtöttük össze 13 különböző képzési területről, online kérdőívvel, 2024 elején. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatók leginkább rutinfeladatokra – például szövegfordításra, információgyűjtésre és nyelvtani ellenőrzésre – használják a mesterséges intelligenciát, míg a mélyebb pedagógiai lehetőségek, mint a személyre szabott tananyagok készítése, háttérbe szorulnak. Az időmegtakarítás, a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a munkaminőség javítása bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. A hatékonyabb alkalmazást elsősorban képzésekkel, jobb eszköz-hozzáféréssel és az eligazodást segítő támogatással lehetne előmozdítani. A kutatás kiemeli a mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésének fontosságát, az etikai szempontok rendezésének szükségességét és az oktatók felkészítésének szerepét, ezzel gazdagítva a hazai és nemzetközi párbeszédet a mesterséges intelligencia oktatási jelentőségéről.
- ItemOpen AccessA digitális pedagógiai kompetenciák mérése és fejlesztése a Károli Gáspár Református Egyetemen(2025) Sebestyén Lilla Anna; Horváth László; Dringó-Horváth Ida; T. Nagy Judit; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református EgyetemAz oktatók digitális kompetenciái központi szerepet játszanak a technológia hatékony integrálásában az oktatási-kutatási folyamatokba, melyekhez kapcsolódóan hazai vonatkozásban több kutatást végeztek. A legátfogóbb munkának számító OECD (2021) felmérés alapján az infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatók célzott képzése és a támogató szervezeti kultúra kiépítése alapvető feltétel a sikeres digitális transzformációhoz. A hazai felsőoktatási intézményekben az utóbbi években került előtérbe a digitális pedagógiai megújulás és a kapcsolódó célzott oktatásfejlesztés, mely jellemzően a különböző felsőoktatás-fejlesztési központok támogatásával zajlik. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan tudja támogatni ezt a folyamatot egy hazai egyetem felsőoktásfejlesztő központja: kutatásunk a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) zajló digitális kompetencia mérés és fejlesztés eredményeit, valamint ezek kölcsönhatásait és támogató tényezőit vizsgálja. A kutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásolják a különböző intézményi hatások a digitális kompetencia fejlődését. Longitudinális kutatásunk során három év empirikus adatait elemezzük, azt vizsgálva, hogy az oktatók digitális kompetenciájának alakulására milyen hatással vannak a kompetenciafejlesztő workshopok, valamint az intézményi döntések. Kutatásunk elméleti keretét a szociotechnikai rendszerek elmélete adja, amely integráltan kezeli és figyelembe veszi az emberi és a technológiai elemek kölcsönhatását. Kutatásunk során az esettanulmány módszerét alkalmazzuk, és háromféle adatforrást használtunk az elemzéshez: a DigCompEdu-kérdőívet, a kompetenciafejlesztő workshopok részvételi adatait és az intézményi dokumentumokat. Eredményeink azt mutatják, hogy az intézményi támogatás és a rendszeres workshopok jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatók digitális kompetenciájának fejlődéséhez.
- ItemOpen AccessArtificial Intelligence in Higher Education: Students’ Artificial Intelligence Use and its Influencing Factors(2025) Rajki Zoltán; Dringó-Horváth Ida; T. Nagy Judit; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református Egyetem