Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (Tudományos publikációk BTK) - Faculty of Humanities and Social Sciences

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/11974

Browse

Now showing 1 - 20 of 158

Open Access
15th Biennial HUSSE Conference. Abstracts
(Károli Gáspár Református Egyetem, 2022) Anglisztika Intézet; Angol Nyelvészeti Tanszék; Györke Ágnes; Adorján Mária; Bojti Zsolt; Dobó Levente; Zsámán Jetta; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Restricted
A comparative analysis of the use of ‘thereof’ in an English non-translated text and the English machine- and human-translated versions of the Hungarian criminal code
(2022) Kovács Tímea; Anglisztika Tanszék; Angol Nyelvészeti Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Owing to the recent rise of neural language translation, a paradigm shift has been witnessed regarding the role of translators and reviewers. As neural machine translation is increasingly more capable of modelling how natural languages work, the traditional tasks of translators are being gradually replaced by new challenges. More emphasis is placed on pre- and post-editing (revision) skills and competences, presumably enabling the production of higher quality and near human-made translations. In my paper, I attempt to demonstrate through the qualitative and quantitative comparison of machine-translated legal texts (acts) to human-translated ones the relevant challenges and dynamic contrasts arising in the process of translating. Through the qualitative and quantitative analysis of the original Hungarian (source language) Criminal Code and its English (target language) machine and human translations, I aim to highlight the peculiar challenges emerging in the process of translation. I also aim to demonstrate what patterns can be observed in translations produced by human and non-human translators.
Open Access
A Doppelgänger-effektus identitáskonstruáló szerepe a Karády-jelenségben
(Károli Gáspár Református Egyetem, 2021) Lips Adrián; Művészettudományi és Művészetpedagógiai Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A far too eloquent silence. Karl Barth's inexplicable reluctance to address or comment the bloody avengement of the Hungarian Freedom Fight in 1956
(Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2019) Pásztori-Kupán István; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; Szabadbölcsészet Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
The present paper touches upon Reinhold Niebuhr’s open letter addressed to Karl Barth following the putting down of the Hungarian freedom fight against the Communist regime. Niebuhr’s letter entitled ‘Why is Barth silent on Hungary?’ was published on 23 January 1957 in The Christian Century. I intend to pursue an analysis of Barth’s inexplicable silence over the issue, including his outspokenness during the Second World War as well as the similarly striking attitude of his disciple Josef Lukl Hromádka. The attitude of these theologians can indeed be contrasted by the shocking abnegation of two declared, yet deeply indignant Communists: Jean-Paul Sartre and Peter Fryer. It appears that Barth’s image as a systematic theologian – and especially as a Christian ethicist – may have to be partially re-evaluated by and for contemporary theologians.
Open Access
A Hungarian Military Intelligence Officer in the Land of the Bolsheviks. Colonel Nándor Taróczy's Unusual Visit to the Soviet Union
(2026) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján
(Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021) Sarnyai Csaba Máté; Szabadbölcsészet Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Jelen tanulmány a címben jelzett terület katolikus magyarságával kíván foglalkozni. Nem feledve, hogy a katolikus hívek többségében németek voltak (Erről, a mások mellett, a közelmúltban lásd: Bezzegh 2012.) Az impériumváltást követő felmérésekből világosan kitűnik, hogy már a két világháború között megindul a szerb lakosság arányszámának határozott növekedése. Az egyházkormányzati változások gyakorlati végrehajtása is az új állam többségi szláv etnikai befolyás erősítését szolgálta. A két háború között a katolikus egyházat anyagi forrásai és társadalmi-kulturális befolyása kapcsán két területen érte komoly veszteség. Az egyházi vagyont radikálisan csökkentette az agrárreform míg a felekezeti iskolák államosítása igyekezett visszaszorítani a katolikus egyház befolyását a kisebbségi magyarság körében, ezzel is erősítve a beolvadást, sőt inkább a disszimilációt, azaz a kirekesztést. A kirekesztés szándéka azért vethető fel, hisz kevéssé volt valószínűsíthető, hogy - épp felekezeti hovatartozása okán - a latin keresztény magyarság (és persze németség) be akart/tudott volna olvadni a szerb ortodox többségi társadalomba. A katolikus egyház háttérbe szorításának egyik fő mozgató rugója éppen az volt, hogy gátolják a kisebbségi értelmiség kialakulását. . Fontos eleme volt a kisebbségi létbe került magyarságot is erőteljesen érintő asszimilációs törekvéseknek az állami oktatáspolitika. Azzal, hogy az új hatalom nem ismerte el az egyházi iskolák létjogosultságát, fokozatosan felszámolták a magyar tannyelvű egyházi oktatást.
Open Access
A körülmetélés keletkezése és vallástörténeti jelentősége, körülmetélés a Bibliában
(2021) Balogh Róbert; Egyház és Társadalom Kutatóintézet; Romológia Kutatóműhely; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A leleplező Ige. Hermeneutikai helyzetek az Újszövetségben
(Hermeneutikai Kutatóközpont, 2013) Horváth Orsolya; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; Szabadbölcsészet Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A magyar színházi hagyomány nevető arca. Pillanatfelvételek
(Balassi Kiadó, 2011) Kiss Gabriella; Színháztudományi Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Ez a könyv egy meg nem született kötet margójára és egy esszé hatására íródott. Azzal a színházi és kulturális jelenséggel foglalkozik, amely Bécsy Tamás életművének egyik sarkalatos pontja volt, ám kifejtettsége csak a pálya végén: az 1920–1930-as évek magyar drámáiról írt kötetekben érte el a problémafelvetés szintjét. A nevetés polgári színházáról és a „siker receptjeiről” van szó, melyek vizsgálata során izgalmas és saját nézői szokásrendem szempontjából is releváns problémaként fogalmazódott meg Térey János hírhedt kijelentése, mely szerint „A mai magyar színház gyáva”. Mi több: segített megtalálni a kortárs európai és magyar színház néhány olyan eseményét, amelyek épp „bátorságuk” révén figyelmeztettek arra, hogy a „gyávaság” a hazai színházi hagyomány önértelmezésének nem(csak) pejoratív, hanem produktív leíró kategóriája lehet.
Open Access
A magyarországi doktori képzés állapota-interdiszciplináris megközelítésben
(2010) Kocsis Miklós; Kucsera Tamás Gergely; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; Művészettudományi és Művészetpedagógiai Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A migráns személyek karrierpályájának mérési lehetősége: a karrierhaszon-mutató
(2025) T. Nagy Judit; Balogh Eszter; Cziráki Károly Tamás; Szvetelszky Zsuzsanna; Csanády Márton Tamás; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Jelen cikk az Ausztriában és Németországban élő, Magyarországon született munkavállalók karriermobilitásának vizsgálatára megalkotott karrierhaszon-mutató kialakításának lépéseit mutatja be. Az írás a szerzők által egy korábban publikált karrierhaszon-mutató továbbfejlesztését prezentálja, amivel a migrációban élő munkavállalók karrierívének a pontosabb mérése válik lehetővé. A cikk írói rámutatnak, hogy a karrierhaszon-mutató általánosan alkalmas lehet a migrációban élő magyar munkavállalók karrierhasznának – azaz a Magyarországon szerzett kvalifikáció és munkatapasztalat fogadó ország munkapiacán történő hasznosításának – elemzésére. Az írás célja bemutatni, egy olyan eszközt (karrierhaszon-mutató), aminek a segítségével elkülöníthetőek a különböző karrierhaszonnal bíró, migrációban élő csoportok, így beazonosíthatóak és összehasonlíthatóak az ebből a szempontból karriernyertes és -vesztes munkavállalói és demográfiai csoportok. A cikk a karrierhaszon-mutató alkalmazásával illusztrációképpen ismerteti, hogy a Németországban és Ausztriában élő magyar munkavállalók nagyobb része karrierveszteséget szenved. Az írás továbbá áttekinti, hogy az eszköz segítségével hogyan tárhatóak fel a különböző életkorú, nemű és különböző időben érkező magyar migráns munkavállalók karrieríveinek a különbségei.
Open Access
A műfordítás mint „politikai cselekedet” avagy miként vált Juhász Ferenc a legjelentősebb magyar költővé az angolszász világban
(2020) Mudriczki Judit; Művészettudományi és Művészetpedagógiai Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
"A párthatározat szellemében..." A Kádár-korszak cigánypolitikájának végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
(2017) Hajnáczky Tamás; Romológia Kutatóműhely; Egyház és Társadalom Kutatóintézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A sebzettség esztétikuma. A hiátus szerepe a Halotti pompa színrevitelében
(2019) Prontvai Vera; Művészettudományi és Művészetpedagógiai Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A szivárvány: jelkép, vagy a „harcos Isten” íja?
(2021) Balogh Róbert; Romológia Kutatóműhely; Egyház és Társadalom Kutatóintézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A szocialista korszak cigánypolitikájának mérlegéhez
(2016) Hajnáczky Tamás; Romológia Kutatóműhely; Egyház és Társadalom Kutatóintézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében
(2023) Sztáray Kézdy Éva; Kovácsné Hegedűs Dóra; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Az apaság utóbbi évtizedekben megfigyelhető átalakulása eredményeként a tradicionális, elsősorban kenyérkereső, védelmező apa modellje mellett megjelent a gyermekei életébe egyre intenzívebben bevonódó modern apaszerep is. Napjainkban a közösségi média az élet egyre több területét hatja át, így megjelenik a szülőség és az apaság mediatizálódása is. A közösségimédia-szereplők és a sztár apák körében egyre népszerűbb az apaság prezentálása, az új apai trendek megvitatása. Kutatásunk fő célja és kérdése az új apakép és apai identitás feltérképezése a magyar apák Instagram-bejegyzéseink kontextusában. Kvalitatív vizuális és szöveges tartalomelemzéssel elvégzett feltáró kutatásunk eredményei arra mutatnak rá, hogy az Instagramon reprezentált apai identitás a modern, aktívan gondoskodó, gyermekei életébe érzelmileg is bevonódó apa képét ábrázolja. Az Instagramon főként az apaság pozitív, idillikus oldalát helyezik fókuszba, a szülőséggel járó nehezebb pillanatok nem jelennek meg.
Open Access
A „formatív természet” elmélete Ralph Cudworth filozófiájában: Bevezető tanulmány és forrásközlés
(2021) Vassányi Miklós; Berei Boglárka; Szőnyi Annamária; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; Szabadbölcsészet Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
Ahogy Anyánk hallja. A női test ábrázolásának poétikája Visky András Kitelepítés című regényében
(2023) Prontvai Vera; Társadalom- és Médiatudományi Intézet; Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
Állami Áruház (State Department Store). Soviet Operettas in the Hungarian theatre structure during High Stalinism
(2020) Kiss Gabriella; Lelkes Zsófia; Színháztudományi Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar