Glossa Iuridica, XI. 1-2 (2024)

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/11804

Browse

Now showing 1 - 20 of 25

Open Access
Roma gyermekek a hagyományok, a szocializációs színterek és a jog konfliktusában
(2024/1-2.) Nagy-Pallay Klára
Értekezésem középpontjában egy rendkívül érzékeny, ugyanakkor komoly jelentőséggel bíró téma áll: a roma gyermekek integrációs érintettsége gyám- hatósági aspektusból megközelítve. Van-e összefüggés a roma ügyfelek aránya, az ügytípusok és a roma tradíciók, valamint a generációs örökségek között? A kutatás egyszerre hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy a gyermekeket a magyar jogrend értelmében – családi és kulturális hátterüktől függetlenül – ugyanazon jogok illetik meg, a szülőket pedig ugyanazon kötelezettségek terhelik, és arra a következtetésre, hogy a társadalmi integráció nem más, mint jogkövető magatartások találkozása és azok közvetítése a fiatalabb generációk számára.
Open Access
Szociális szempontok alkalmazása a romákhoz köthető közbeszerzésekben
(2024/1-2.) Héder Ákos
A hatályos közbeszerzési szabályozás számos lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárások szinte valamennyi lényeges elemében figyelembe vegyenek szociális szempontokat, amelyek alkalmasak lehetnek egyes társadalmi célok – mint például a tisztességes munkához jutás, vagy épp a társadalmi integráció – előmozdítására, elősegítésére is. A roma nem- zetiséggel kapcsolatos foglalkoztatási, illetve egyéb vagyoni helyzetre vonat- kozó statisztikai adatokat figyelembe véve okkal merülhet fel a kérdés, hogy a romákhoz köthető közbeszerzési eljárások vonatkozásában megvalósult-e a társadalmi szempontból felelős közbeszerzés, azaz alkalmazásra kerültek-e a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény által biztosított szociális szempontok. A különféle roma nemzetiségi önkormányzatok, illetve egyéb ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait megvizsgálva kijelenthető, hogy kifeje- zetten a romákhoz köthető közbeszerzésekben a Kbt. által biztosított szociális szempontú jogintézmények elvétve kerültek alkalmazásra, ami a – társadalmi különbségek enyhítését biztosító – lehetőségekhez mérten, illetve az előnyök ismeretében elszalasztott lehetőség.
Open Access
Legal Terminology Management in Lithuania
(2024/1-2.) Alvydas Umbrasas
The management of legal terminology in Lithuania boasts a tradition spanning over a century. This period encompasses the emergence and refinement of Lithuanian legal terms. The preparation and translation of Lithuanian legal acts and the publication of legal literature in Lithuanian have played crutial roles in shaping this tradition. However, throughout history, various terminological challenges, including the absence of appropriate Lithuanian terms, have emerged. These challenges have been addressed by terminology commissions, the creators of term dictionaries, database developers, and legal practitioners. This article describes the evolution of legal terminology management in Lithuania across different periods, with a focus on the contemporary situation. Both the practice of legal terminography and the insights gleaned from establishing the Term Bank of the Republic of Lithuania are reviewed.
Open Access
Roma nemzetiségi önkormányzatok jogi útvesztői
(2024/1-2.) Orsós Zoltán
A helyi nemzetiségi önkormányzati rendszer közel 30 éve reprezentálja jogilag a nemzetiségi kulturális autonómia kereteinek megteremtését. A nemzetiségek Alaptörvényben rögzített jogainak képviselete kiemelt sze- repet tölt be a politikai arénában, számos megoldási javaslattal, azonban még mindig nincs egy egységes, átfogó intézményi rendszer, amely valódi lehetőséget biztosítana a roma érdekek képviseletére. Jelen tanulmányban a nemzetiségi önkormányzatok három évtizedes tapasztalatait értékelem kifejezetten a roma közösség szempontjából. Bemutatom a jogi szabályozás kialakulásának történeti hátterét, valamint feltárom a tényleges működés gyakorlati tapasztalatait. Vizionálni kívánom a 2024-es roma nemzetiségi önkormányzati választás lehetőségeit, kiemelt figyelmet fordítva az önkor- mányzatok szerepére a roma nemzetiségek politikai és társadalmi részvéte- lének előmozdításában.
Open Access
Úton a református jogászképzés felé
(2024/1-2.) Szabadfalvi József
Open Access
Ösztönözhető-e a jogalkotás társadalmi kontrollja pénzbírsággal?
(2024/1-2.) Kántor Ákos
A jogalkotás szabályainak viszonylagos állandósága a demokrácia záloga, mi- vel a jogszabály egyik érvényességi kelléke, hogy szabályozott keretek között szülessen meg, amire nézve kifejezeten hátrányosan hat a gyakori változás. A jogalkotásra vonatkozó szabályok korábban szankciót nem tartalmazó, lex imperfecta jellegűnek voltak mondhatók, mivel csak a legkomolyabb normasértések okozták a jogszabállyal szemben alkalmazható legsúlyosabb szankciót: a közjogi érvénytelenséget, melynek megállapítása hosszadalmas folyamat. 2022-ben történt törvénymódosítással olyan módon változott meg a jogalkotási eljárás, amely a jogszabályelőkészítésben való társadalmi rész- vétel elmulasztását pönalizálja. Az eljárás is rendhagyó, mivel a kormányzati ellenőrzési szerv évente vizsgálja a kötelezettség teljesítését, és a mulasztó szervezetre jelentős mértékű bírságot ró ki. A kormányzati jogalkotási tevékenység vizsgálatáról éves jelentés készül az Európai Unió (EU) részére, amelyre az EU a következő éves jogállamisági jelentésben reagál. Jelen tanulmány célja a hazai jogalkotási eljárás változásainak és az első vizsgálati ciklus tapasztalatainak, az arról készült vizsgálati (KEHI) jelentés, valamint az EU visszajelzésének bemutatása. Az előzményekben a vonatkozó szakirodalmi elméletek kerülnek áttekintésre, különös tekintettel a jogalkotási folyamat hiányainak hatásaira. A változások és a vizsgálat megállapításainak ismertetése magyarázattal szolgál arra nézve, hogy a jogszabályok lex imper- fecta jellege hogyan és miért látszik megszűnni.
Open Access
Jogi és pszichológiai motívumok a gyűlöletbűncselekményekkel szembeni fellépés jogalkalmazási gyakorlatában
(2024/1-2.) Török Tamás
A nemzetközi mobilitás, a technológiai fejlődés, a kulturális, politikai és jogi összekapcsolódás a társadalmi és gazdasági prosperitás alapja napjainkban, de olyan jelenségeket is katalizál, mint a gyűlölet globalizálódása és a gyűlöletcsoportok átstrukturálódása. A gyűlölet-bűncselekmények elleni állami beavatkozás egyik, ha nem legfontosabb indoka éppen az, hogy a jogalkotó felismeri: nem pusztán egyedi és sporadikus, ráadásul nem is elsősorban büntetőjogi jelenségről van szó, hanem az előítéleteknek egy szélsőséges kifejezési formájáról, amely a társadalmi együttélés alapvető értékeit veszélyezteti. A tanulmány összegzi a jelenséggel kapcsolatos szakmai ismereteket, majd kísérletet tesz arra, hogy felvázolja a területen tapasztalható aktuális tendenciákat, az eddigi beavatkozási kísérleteket, illetve a továbblépés lehetőségeit.
Open Access
Papok királysága, királyi papság, szent nemzetség?
(2024/1-2.) Balogh Róbert
Tanulmányunk egy igen régi problémára reflektál, elsősorban nyelvészeti szem- pontból. Ám ezek a látszólagosan teoretikus kérdések egy igen fontos gyakorlati kérdésre is ráirányítják a figyelmünket. Mégpedig arra, hogy a Biblia és egyház értelmezésünk alapján hogyan látjuk a saját keresztyén közösségeinket Isten igéjének mérlegén. Felületesen vizsgálva ugyanis a tanulmányban is tárgyalt ószövetségi kérdéskört, olybá tűnhet mintha az Ószövetség alapvetően egy bezárkózó, exkluzív hozzáállással rendelkezne. Viszont tanulmányunk fő célja, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy az identitásában megerősödő, JHVH-val szövetségre lépő Izrael önértelmezésében is megtalálható az a fajta mediá- tori szerep, amelyre Isten az egyházat is hívta: felmutatni arra az Istenre, akit követünk, és a közösség Istennel való kapcsolata által vonzóvá tehetjük ezt a kapcsolatot mások számára is. Itt válik egy elméleti kérdés nagyon is gyakor- lativá, egy nyelvészeti probléma pedig közösséget formáló erővé.
Open Access
Az ismeretlen ismerősök – Hiánypótló kötet a Nyugat-Balkán alkotmányairól és kormányzati struktúráiról
(2024/1-2.) Manzinger Krisztián
Open Access
A költségvetést sértő visszaélésszerű megtartások büntetőjogi megítélése és problematikája, figyelemmel az adóigazgatási eljárások esetleges párhuzamos lefolytatására – különösen az általános forgalmi adó esetében
(2024/1-2.) Juhász Orsolya
Az adójogi és a büntetőjogi szabályozás több ponton kapcsolódik egymással, ami felveti azt a kérdést, hogy az esetlegesen párhuzamosnak tűnő szabályozás miképpen legitimálható, az mennyiben fér össze a nemzetközi jogi szabályo- zási és joggyakorlati tendenciákkal, a büntetőjogot átható alapelvekkel. E területen jelentőségét tekintve az általános forgalmi adó vizsgálata indokolt, elvégre ezen adónem nem csak a teljes gazdaságot, hanem a társadalom valamennyi rétegét közvetlenül érinti, így a szabályozás, annak adójogi és büntetőjogi megítélése alapvető fontoságú.
Open Access
A természeti erőforrások védelmének alkotmányossági kérdései
(2024/1-2.) Czine Ágnes
Környezetünk védelmének gondolata nem újkeletű, már a Bibliában is szerepelt erre vonatkozó utalás, de talán sosem volt még ennyire időszerű. A jogi szabályo- zásnak fontos szerepe van a környezetvédelem fenntartásában és fejlesztésében, így több jogág is foglalkozik az erre vonatkozó kérdésekkel. A szerző a magyar alkotmányjog és annak alapjául szolgáló Alaptörvény szempontjából tárgyalja különösen a nemzeti vagyonnal és a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot. A határozatok egyértelműen tanúsítják, hogy a környezetvédelem nem csupán az államcélok deklaratív megfogalmazásának szint- jén jelenik meg bennük, hanem az egyéni jogvédelemhez kapcsolódó módon is.
Open Access
Az ismételt ellenőrzés és az alapeljárás kapcsolódási pontjai az adóigazgatás rendszerében
(2024/1-2.) Darai Péter
Jelen tanulmány az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 92. §-ában szabályozott ismételt ellenőrzés jogintézményét vizsgálja, az adózó által benyújtott kérelem esetében. A jogszabály 92. § b) pontja szerint adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapítá- sainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó ren- delkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott. A törvény lehetőséget biztosít a véglegesség (jogerő) áttörésére, ez azonban kivételes. A hatósági vagy bírósági döntés véglegessége az Alkotmánybíróság gyakorlatában – szoros összefüggésben a jogbiztonsággal – a jogállam alapvető pillére. Mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor nagyobb érdek fűződik az anyagi igazság érvényesüléséhez, mint amekkora sérelmet okoz a véglegesség feloldása. Szükséges azonban kiemelni azt is, hogy az ismételt ellenőrzés nem önálló eljárás, az alapellenőrzésről nem választható le, az új tények, körülmények mibenléte is csupán az alapügyhöz viszonyítva értelmezhető.
Open Access
Preserving Clarity: Sustaining and Updating Legal Terminology in Ukraine
(2024/1-2.) Tetiana Drakokhrust; Nataliia Martsenko
Ukrajna jogi terminológiájának fejlődése kulcsfontosságú a köz és magánjogi területeket is magába foglaló jogrendszer tisztaságának és hatékonyságának
Open Access
A nemzetiségek országgyűlési képviseletére vonatkozó választójogi szabályozás koncepciói és megvalósulása a rendszerváltozástól napjainkig, a roma nemzetiség szemszögéből
(2024/1-2.) Farkas György Tamás
A tanulmány megvizsgálja és áttekinti a kedvezményes, nemzetiségekre vo- natkozó választójogi szabályozás koncepcióit a rendszerváltozástól egészen a 2010-es évekig, azonosítja a jogszabálytervezetek és koncepciók közös pontjait, valamint bemutatja a 2014 óta alkalmazott nemzetiségekre vonat- kozó kedvezményes választójogi szabályozást. A tanulmány emellett elemzi a roma politikai pártok és jelöltjeinek szereplését a politikai arénában a rendszerváltozástól, valamint 2014-től a roma nemzetiségi lista szereplését a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás keretei között. A tanulmány mindezen tapasztalatok alapján kíván de lege ferenda javaslatot tenni a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás reformját illetően.
Open Access
Szabadulási kísérletek az előítéletek csapdájából
(2024/1-2.) Kemes Balázs
Érdeklődésem középpontjában azok a kiszolgáltatott közösségek állnak, ame- lyek nehéz anyagi körülmények között, sok esetben társadalmilag kirekesztve folytatják napi küzdelmeiket, keresik a megmaradás lehetőségeit. Kutatási és oktatási tevékenységemhez kapcsolódóan szervezek különböző építőtáboro- kat, amelyek során kisebb épületeket hozunk létre egy-egy konkrét közösség megsegítésére. A tervezést a BME Építészmérnöki és az Építőmérnöki Karok felkért oktatóinak felügyeletével, a közösség bevonása mellett, felsőbb éves hallgatókkal közösen végezzük a tanév során önkéntes alapon, majd a nyári szünidőben a közösség tagjaival együtt felépítjük a megtervezett épületeket. A táborok fontos célja, hogy a hallgatók és az oktatók közvetlenül találkoz- hassanak az adott közösségek életét befolyásoló jelenségekkel, hiszen ezek többsége közvetve vagy közvetlenül mindnyájunkat érintenek. Munkám során a legnagyobb nehézséget a különböző közösségekről kialakult, illetve az egyes közösségeken belül megfigyelhető előítéletekben látom, amelyek az építőtáborok során végzett közös munka hatására jelentősen csökkentek.
Open Access
A kötelezetthez kötődő körülmények változásának szerződésszüntető hatása
(2024/1-2.) Miskolczi Bodnár Péter
Minden tartós szerződés ki van téve a körülmények alakulásának. A szerző áttekinti a Ptk.-ban szabályozott szerződéstípusokat. Összegyűjti a kötelezett oldalán felmerülő olyan változásokat, amelyek következményeit nem feltétlenül neki kell viselni. Ezek a változások a szerződés megszűnésére vezethetnek, vagy a kötelezett erre irányuló nyilatkozata folytán, vagy bírói döntés ered- ményeképpen. A szerző kritikusan vizsgálja a jogszabályi feltételeket, és úgy látja, hogy a szabályozás nem következetes a teljesítés megtagadása és a szerződés felmondása tekintetében.
Open Access
Tagállamközi követelésbehajtás alternatívái polgári és kereskedelmi ügyekben
(2024/1-2.) Suri Noémi
Véleményem szerint mára az uniós igényérvényesítési módok eszköztára olyan szélessé vált, hogy a jogkeresők számára a követelésbehajtás során egy-egy egyedi ügyben nehézséget jelenthet a legmegfelelőbb eljárás, illetve eljárásrend kiválasztása. E tézis alátámasztására tanulmányomban a pénz- követelések érvényesítésére szolgáló valamennyi (polgári peres, nemperes, alternatív) igényérvényesítési mód elemző, átfogó bemutatására törekszem az igényérvényesítés hatékonysága kérdésének középpontba helyezésével. A hatékonyság fokmérőjeként a vizsgálat tárgyát nemcsak a követelések ki- kényszeríthetőségének gyorsaságának (határidők által biztosított gyorsított eljárás lehetősége) és az eljárások költségvonzatának (költségkedvezmények) összehasonlítására alapozom (minél gyorsabb és költséghatékonyabb követe- lésbehajtás elsődleges szempontja), hanem a kutatási feladatban az eljárásjogi garanciák jelenlegi védelmi szintjének (párhuzamos eljárások indíthatóságának kiküszöbölése, jogorvoslatok biztosítása) feltárására is törekszem.
Open Access
A véleményszabadságról
(2024/1-2.) Varga Attila
Jelen tanulmány a véleményszabadság jelenségével, belső ellentmondásaival, a véleménynyilvánítás, a kifejezés szabadságának jogi fogalmával, tartalmával foglalkozik. Bemutatja jogtörténeti eredetét, kötödését a reformációhoz, illetve bemutat néhány jogfilozófiai tartalmú megállapítást, értékelést. Ezen bevezető részek után a tanulmány alapvetően a véleményszabadság, lelkiis- mereti szabadság, a kifejezés szabadságának román alkotmányi szabályozá- sát mutatja be, valamint az ezekkel kapcsolatos néhány alkotmánybírósági határozatot. A tanulmány az alkotmányi alapjogi rendelkezéseken, valamint az alkotmánybírósági esetgyakorlat elvi megállapításain keresztül ismerteti a román alkotmányjognak, szabályozásnak és alkotmányértelmezésnek a főbb sajátosságait.
Open Access
Újabb fejlemények a magyar konzultatív szervek és mechanizmusok körében
(2024/1-2.) Rixer Ádám
Jelen tanulmány korábbi munkám, a Kormányzati konzultatív szervek és me- chanizmusok Magyarországon, különös tekintettel a külső konzultatív szervekre című tanulmányom folytatása. Célom az azóta eltelt évek gyakorlati fejleménye- inek és újabb szakirodalmának összegyűjtése, elemzése, továbbá a konzultáció korábban kialakított munkafogalmának továbbgondolása és pontosítása. A kutatás gyakorlati hasznosíthatósága érdekében további célként jelenik meg egy olyan kérdéskatalógus összeállítása, amely révén egyrészt a már létrejött intézmények jellege, minősége felmérhető, másrészt a tervezett, létrehozni kívánt új intézmények tudományos igényű „paraméterezése” is megtörténhet. Az árnyaltabb megközelítés igénye egyúttal szükségessé teszi, hogy jelen tanulmányban röviden felvessem a magyarországi konzultatív intézmények tényleges működését nehezítő körülményeket, továbbá ezen intézmények minősége mérhetőségének kérdését is.
Open Access
Kisebbségvédelem mint jog és erkölcs találkozási pontja
(2024/1-2.) Lajos Edina
A kisebbségvédelem rendkívül érdekes találkozási területe a jognak és az erkölcsnek. A cigányság jogainak védelme egyes területeken még fo- kozottabban indokolt, de az egész államszervezetet át kell hatnia. A diszkrimináció tilalma nem nyilvánulhat meg csupán a hátrányos meg- különböztetést tartalmazó jogszabályalkotás megakadályozásában. Természetesen a tilalomnak a jogalkalmazást is meg kell határoznia. Elvi síkon létezhet erkölcstelen, de jogszerű, illetőleg erkölcsös, de jogtalan cselekedet is. A nemzeti kisebbségek státuszának védelme egy adott államon belül leginkább a választójogi szabályokban nyilvánul meg. Nagyon sok vitát váltott ki a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juttatása. A magyar választási rendszer továbbra is vegyes modell. Egyéni képviselőre és listára is voksolhatnak a választópolgárok. Az új törvény a listák reláció- jában egyszintű rendszert vezetett be. Megszűnt ugyanis a megyei szint, és immár csupán országos listák léteznek. Listát párt vagy országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta. Ennek a kvótának az egynegyedét kell a nemzetiségi listáknak elérniük ahhoz, hogy kedvezményes mandátumot szerezzenek.