Szakképzésből a felsőoktatásba
| dc.contributor.author | Józsa Gabriella | |
| dc.contributor.department | Gyakorlati és Továbbképzési Intézet | |
| dc.contributor.institution | KRE - Pedagógiai Kar | |
| dc.date.accessioned | 2026-04-24T11:09:59Z | |
| dc.date.available | 2026-04-24T11:09:59Z | |
| dc.date.issued | 2024 | |
| dc.description.abstract | Munkánk fókuszában a magyarországi érettségit adó szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási döntése áll. Ezért könyvünk elméleti fejezeteinek felépítésében a köz- és felsőoktatási rendszer alakulásától, annak következményein keresztül jutunk el a továbbtanulást befolyásoló tényezőkig. A kötet első fejezetében bemutatjuk az oktatás expanziójának folyamatát a közoktatásban és a felsőoktatásban, különös figyelmet fordítva a magyarországi változásokra és történésekre, azonban kitekintést nyújtva a nemzetközi tendenciákra is. A közoktatás esetében fontosnak tartottuk a középiskolatípusok és azok létszámadatainak alakulása mentén ezt bemutatni, míg a felsőoktatás expanziójánál a politikai változások tükrében bekövetkező létszámalakulásra és tanulócsoportok megjelenésére. A második fejezetben a továbbtanulási döntést befolyásoló tényezők elméleti hátterét tekintjük át. Itt foglalkozunk egyrészt a magyarországi társadalmi rétegződéssel, ehhez kapcsolódóan az oktatási egyenlőtlenségekkel és társadalmi mobilitással. Másrészt a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján körvonalazódó keretrendszerekben megjelenő, különböző tudományterületeket átfogó – nevelésszociológiai és pszichológiai – tényezők vizsgálatával. A harmadik fejezetben a kutatás célját, kérdéseit és hipotéziseit fogalmazzuk meg. Ezt követően, a negyedik fejezetben, a fejlesztett kérdőívvel végzett próbamérés folyamatát és annak eredményeit közöljük. Az ötödik fejezetben a főmérés mintáját, módszereit mutatjuk be a mérőeszköz pszichometriájával együtt. A hatodik fejezetben a vizsgálatban részt vevő 12.-es szakgimnazisták és 13. évfolyamra járók jellemzőit mutatjuk be a gimnazista részmintával összehasonlítva. A hetedik fejezetben a családi háttér alapján igyekszünk megragadni az érettségit adó szakképzésbe járó 12. és 13. évfolyamosok közötti különbségeket a vizsgálatba bevont változók mentén. A nyolcadik fejezet a két szakképzős évfolyam továbbtanulási döntésében megmutatkozó eltéréseket vizsgálja tényezőnként és tárja fel ezek összefüggésrendszerét. Néhány fejezet alapját korábban megjelent önállóan vagy társzerzővel írt munka képezi. A CEJER folyóiratban megjelent (Józsa, 2020a) tanulmányban a magyar szakképzés kialakulásának története, a létszámadatok alakulása kerültek bemutatásra. Az esélyegyenlőtlenségről és az iskolai eredményességet meghatározó tényezőkről a Magyar Pedagógia (Józsa, 2019b) folyóiratban jelent meg tanulmány. A végrehajtó funkció elméletéről, vizsgálati módszereiről (Józsa és Józsa, 2017, 2018) és a könyvben használt kérdőívtétel magyar adaptációjáról (Józsa és Józsa, 2020) közöltünk eredményeket. A próbamérés eredményeit az Iskolakultúrában (Józsa, 2021a) és a Neveléstudomány folyóiratban (Józsa, 2021b) jelentettük meg. A gimnáziumba és az érettségit adó szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási döntéseinek vizsgálatáról az Education Sciences folyóiratban jelent meg tanulmányunk (Józsa et al., 2022). | |
| dc.format | ||
| dc.identifier.citation | Józsa Gabriella: Szakképzésből a felsőoktatásba. Gödöllő, MATE Press, 2024. 160 p. | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.54597/mate.0122 | |
| dc.identifier.eisbn | 978-963-623-093-7 | |
| dc.identifier.isbn | 978-963-623-092-0 | |
| dc.identifier.mtmt | 34823035 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/20.500.14834/14444 | |
| dc.language | magyar | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.publisher | MATE Press | |
| dc.rights | szabadon hozzáférhető | |
| dc.subject | felsőoktatás ; érettségi ; nevelésszociológia | |
| dc.subject.mab | Bölcsészettudományok::Neveléstudományok | |
| dc.title | Szakképzésből a felsőoktatásba | |
| dc.type | Book |