Közigazgatási és Infokommunikációs Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Közigazgatási és Infokommunikációs Tanszék by Science "jog, jogtudomány, jogtörténet"
Now showing 1 - 16 of 16
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA digitális közigazgatás(MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR, 2021) Csáki-Hatalovics Gyula
- ItemOpen AccessA közösségi média és a közigazgatás kapcsolata napjainkban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula Balázs; Molnár PéterA közösségi média jelenléte a közigazgatásban mára mindennapossá és széleskörűen elfogadottá vált. Amennyiben a digitális közigazgatás egyes részterületein végzünk kutatásokat, időről-időre óhatatlanul szembesülünk a közösségi média használata által generált kérdésekkel. Az egyes országok digitális készültségét értékelő, széleskörűen hivatkozott, népszerű keretrendszerek, mint az ENSZ elektronikus közigazgatás készültségi állapotát vizsgáló, kétévente publikált felmérése vagy az Európai Unió Digitális Gazdasági és Társadalom Indexe egyenesen a fő mutatószámok kialakításának egyik tényezőjeként tekintenek a közösségi-médiahasználatra. Más jogi kutatások az egyes politikusok vagy közigazgatási vezetők különféle közösségi médiaplatformokon közzétett kijelentéseire, egyéb megosztott tartalmaira fókuszálnak. Jelen tanulmányunkban elsősorban Magyarországra, azon belül különösen a magyar közigazgatás közösségi-médiahasználatának jellemzőire és mutatóira koncentrálunk, így megvizsgáljuk az előzetesen kiválasztott államigazgatási szervezetek és tisztviselők közösségimédia-jelenlétére és aktivitására vonatkozó mutatókat, továbbá azt is, hogy a közösségi média felhasználói miként reagálnak a közigazgatási szervek ilyen típusú kommunikációjára. Noha ezen írásunkban a minisztériumi szintre fókuszálunk, középtávú céljaink között szerepel a közigazgatás átfogó vizsgálata, így szeretnénk tanulmányozni a dekoncentrált szervek és a települési önkormányzatok közösségi-média jelenlétét és aktivitását is. Jelen első, tárgybeli tanulmányunkkal tehát egy hosszú utazásra invitáljuk az olvasót abban a reményben, hogy sokáig velünk tart és figyelemmel kíséri eredményeinket. 1
- ItemOpen AccessA roma érdekek megjelenítése a jogalkotásban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013) Rixer ÁdámJelen írás a mai Magyarország egyik legégetőbb és legellentmondásosabb kérdésével, a romák érdekeinek a leggyakrabban a központi közigazgatás által vezérelt – ám értelemszerűen nem csak ott zajló – jogalkotási folyamatokba történő becsatornázásával és ennek intézményes megoldásaival kíván behatóbban foglalkozni. A téma feldolgozása szükségképpen nélkülözi a teljeskörűséget; a létező – s elsősorban a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő – intézményes megoldások katalogizálásával és az egyes neuralgikus szabályozások és gyakorlatok felmutatásával, illetve néhány vonatkozásban konkrét javaslatok megfogalmazásával e munka csupán a terület növekvő jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet. A munka arra is kísérletet tesz, hogy konkrét javaslatai révén rámutasson arra az összefüggésre, miszerint a vizsgált területen is kizárólag körültekintően előkészített komplex közpolitikai programok jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközökben történő leképeződése vezethet eredményre; azaz egyes új jogintézményeknek a társadalmi valóságtól és a jogrendszer egyéb területeitől, illetve a jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelt kialakítása, bevezetése nem lehet sikeres, nem produkálhat valós (tartós) társadalmi eredményeket. A tanulmány nagy terjedelemben foglalkozik a társadalmi múlt egyes jogpolitikai és jogtörténeti összefüggéseivel; amennyiben ezek – számos esetben – rendkívüli magyarázó erővel bírnak a jelen jogintézményei és (jog)politkai tendenciái vonatkozásában is. A múltra vonatkozó fejtegetések szükségképpen kiegészülnek továbbá az újabb jogfejlesztés eredményeit általánosító másik hangsúlyos elemmel: a 2010-ben bekövetkezett kormány- és kurzusváltás óta a magyar jogrendszerben és állami (közigazgatási) szervezetrendszerben bekövetkezett konkrét változások összefoglalása is szükségessé vált, amennyiben a dolgozatban vázolt ellentmondások és javaslatok értelmezési kontextusát a hagyományos tendenciák és a valóban újszerű megoldások csupán együttesen adhatják ki. Munkánk további célja, hogy szakmai javaslataival, jobbító szándékú megállapításaival hozzájáruljon a a hazai romapolitika olykor egyensúlyzavaros és hitelességét tekintve is vegyes megítélésű rendszerének javításához, bővítve a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközök tárházát.
- ItemOpen AccessA tisztességes adatkereskedelmet biztosító szabályozás szükségességéről(2021) Tóth András
- ItemOpen AccessA vívmány-teszt(Dialóg Campus Kiadó, 2018) Rixer Ádám
- ItemMetadata onlyAZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS TARTALMA ÉS GYAKORLATÁNAK EGYES KÉRDÉSEI(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010) Csáki Gyula Balázs„A szédületes iramban vágtató élet egyre több súlyos terhet ró a közigazgatásra. A régebben is sokoldalú közigazgatási feladatkör kibővülése rengeteg új szabály alkotásával járt. Szinte ijesztő mennyiségű jogszabályt kell tehát ismernie annak, akinek a közigazgatás az élethivatása. Az emberi agy felvevőképességének megvannak a határai. Mindenki el tud emlékezetében raktározni több-kevesebb anyagot, de amikor az irányt szabó intézkedéseknek – úgyszólván végtelen – sorozatával állunk szemben, akkor számolnunk kell az emberi adatmegőrző képességek korlátaival. Ez a megfontolás indította arra világszerte a közigazgatás számottevő tényezőit, hogy az adatok összegyűjtésének, megrögzítésének és célszerű elrendezésének kérdéseit igyekezzenek megoldani és ezzel segédkezet nyújtsanak azoknak, akiknek a kérdéses ismeretekre munkájukban nap-nap után szükségük van.” E mondatokkal nyitotta előszavát Blaha Sándor, a Közigazgatási kislexikon szerkesztőbizottságának elnöke 1928 novemberében. Érdemes elgondolkodni azon, hogy majd’ nyolcvan évvel ezelőtt, a számítógép feltalálását megelőzően, akkor, amikor a személyszállító gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége belterületen nem volt több mint 25 km/h, miért is merülhetett fel az valakiben, hogy az élet „szédületes iramban vágtat”. Ma, az internet, a mobil kommunikációs eszközök és a digitalizáció világában szinte nevetségesnek tűnhet ez a felvetés. Valószínű ugyanakkor, hogy nyolcvan évvel napjaink után, a jövő kutatói, jogászai, szintén mosolyogva fogják olvasni sorainkat a mai korról. A technikai, technológiai fejlődés gyakorlatilag exponenciálisan tör előre, ezt az iramot pedig egyre nehezebben követi a jogi szabályozás és a közigazgatás. Új problémák jelennek meg, amelyek újszerű megoldást, az eddigiekhez képest más szemléletmódot igényelnek. Sok esetben, a gazdaságban és a társadalomban természettől fogva benne rejlő önszabályozási mechanizmus megoldást nyújthat bizonyos konfliktusokra, mégis egyre több olyan kihívással állunk szemben, amelyekre megnyugtató megoldást csak az állam közbelépésétől, a jogi szabályozástól várhatunk. Gondoljunk csak a szoftveróriások elhíresült gazdasági manővereire, a kiadók és a felhasználók (fogyasztók) állandó csatájára az elektronikusan elérhető zeneművek ellenértékének megfizetése tekintetében, nem is beszélve a személyes adatok védelméről, vagy éppen az információszabadságról. A jogi szabályozás persze igyekszik követni, esetenként pedig előre befolyásolni a változó technikai, technológiai megoldásokat, több-kevesebb sikerrel.
- ItemOpen AccessCentral European Countries’ Competition Law Practice Contribution to the Development of EU Competition Law(Central European Academic Publishing, 2022) Tóth AndrásThe case law of the Central European EU Member States has made important contributions to the development of EU competition law through preliminary rulings. First, restriction of competition ‘by object’ is an open category since the European Court of Justice’s judgment in the Hungarian insurance cartel: the competition authority or the court may also declare market conduct as anti-competitive by object if it is not yet characterized as having an anti-competitive object. Second, preliminary ruling questions referred from Central European countries have given the EU Court of Justice an opportunity to clarify the relationship between national and EU competition law.
- ItemOpen AccessCivil Society in Hungary(Schenk Verlag GmbH, 2015) Rixer ÁdámOne of the main reasons for which this study has been written is that there is no such paper in English addressing the historical curve and actual problems of non-governmental/nonprofit sphere. The present paper deals with the characteristics of Hungarian civil/non-profit society. The paper focuses on the legal aspects of this topic, but at the same time it takes in consideration the results and the perspectives of other sciences as well. The aim of this volume is to promote the perspectives of scholarly examination of the legal norms regulating the civil society giving viewpoints for research and offering new ways of approach. We consider that besides the presentation of the institutions and phenomena of the civil society, it would be interesting to focus on the characteristics of those areas and domains that have not been treated despite their significance (such an area would be the situation and problems of Hungarian civil societies existing across the borders of Hungary, the role of the churches in the non-profit sector, the problems of the gipsies’ civil society in Hungary).
- ItemOpen AccessCollective redress mechanisms in minority protection(Inderscience Publishers, 2023) Móré SándorDuring the development of law, it is increasingly acknowledged that the protection of minority rights can be realised effectively if the legislator takes into account those groups of people who, due to their nationality, social disadvantage or other reasons, may suffer prejudice as a whole, which is reflected at the level of individuals, too. Normativity does not only mean the obligation to establish and setup institutions for the protection of minority rights, but also to develop them to guarantee instruments protected by law. An important conclusion of this study: the matter of joint litigation could be extended to the litigations concerning the enforcement of personality rights related to belonging to a community. Such extension would not only facilitate the closing of similar parallel litigations but also access to justice since collective litigations could break down those economic or sociological barriers due to which certain litigations would not even be initiated.
- ItemOpen AccessKortárs magyar versenyjog(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022) Tóth András
- ItemOpen AccessOrigins and applications of free speech in America(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula; Loebs, PatrickThe American idea of free speech has been highly contentious from its early days. Furthermore, since its codified entry into the United Sates Constitution, the ideal has been, redefined, expanded, and allocated. Originally applied to the press, the term now covers almost all instances of performative action, spoken and unspoken. But now, the internet, and social media, are casting new doubt upon the ability of “free speech” to remain in a position of an absolute right. This paper outlines the philosophical origins of the term and traces its changing application through the two centuries of the American system. It then examines free speech in the contemporary lens of social media, and the changing definition of “public square.” Finally, it argues that ultimately, continued existence of this right requires the public acceptance of messy, robust, and sometimes uncomfortable process. It remains to be seen if dedication to this principle can withstand an increasingly hostile social environment.
- ItemOpen AccessThe Role of Fines in the Toolkit of Competition Agencies(Cambridge University Press, 2022) Tóth András
- ItemOpen AccessThe Typology of Religious Extremism(2018) Rixer ÁdámThe issue of religious extremism is typically addressed in the international literature from the perspective of various forms of religious fanaticism1 and terrorism,2 and based on the “traditional” problems related to religious sects. However, few works have gone beyond the definition of extremism and its main forms of practical implementation to provide a sophisticated system of criteria and offer an exhaustive typology. This being so, the aim of the present work is to fill in this gap, adopting a three-element structure to set up a typology that groups the various instances of extreme religious activity. This study does this by presenting the realities of a particular state (Hungary) and giving examples of each type of extremist activity where possible – fortunately, due to the complete absence of certain types of violent, religiously motivated phenomena, we could not find any Hungarian examples for some extremist activities. These examples must, of course, be incorporated into the Hungarian context, and therefore this paper also outlines the main contours of Hungarian regulations on religious affairs, the developments that have taken place in recent decades, and the causes behind any major changes. This work primarily applies the approaches and methods of legal studies and sociology, but also makes use of the views and findings of political science and other fields, and the results of this paper can thereby be considered to have come from a consciously complex approach.
- ItemOpen AccessTóth, András A Versenytanács kartelljog-fejlesztő gyakorlata(HVG-ORAC, 2022) Tóth András
- ItemOpen AccessTóth, András Észszerűen az észszerű idő követelményéről versenyügyekben(HVG-ORAC, 2022) Tóth András
- ItemOpen AccessUSA(Miskolci Egyetemi Kiadó, 2021) Csáki-Hatalovics Gyula BalázsAz Egyesült Államok közéleti felfogásában a média központi szerepet játszik a demokrácia működtetésében azzal, hogy információkat biztosít az állampolgárok számára a választási döntések meghozatalához, és biztosítja a kormányzat és más hatalmi tényezők átláthatóságát és elszámoltathatóságát a köz- és a magánszférában egyaránt. Ez a definíciójellegű megfogalmazás kulcskérdés ahhoz, hogy megértsük, miért az alább kifejtett jogintézményeknek van a legmeghatározóbb szerepe a közösségi média szabályozásában az Egyesült Államokban.