Browsing by Author "Udvary Sándor"

Now showing 1 - 5 of 5
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A polgári eljárásjog reformja – reformáció vagy renováció
    (Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2017) Udvary Sándor
    A polgári perrendtartás megújulása három éve folyamatos mozgásban tartja a perjogi irodalmat és a 2016. évi CXXX. törvény megjelenésével a gyakorlat is egyre inkább érzi a változások elközelgetését. A szöveg kritikus pontjainak elemzésével a szerző arra vállalkozik, hogy áttekintést ad a majdani perrendtartásról abból a perspektívából, hogy mélyreható reformációt vagy felszíni renovációt jelent-e az új törvény a ma megszokott perrendhez képest. A cikk kapcsolódását a kálvini reformációhoz az adja, hogy az egyházi bíróságok eljárása – mely bizonyos vonalakban emlékeztet az állami bíróságokéra, így pl. az eljárás tisztességességét garantáló alapvető rendelkezések tekintetében – fog-e bármilyen kihatást elszenvedni a változó eljárási koncepciók miatt.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az autonóm nem emberi cselekvés polgári jogi megítélésének egyes kérdései az automatizált döntéshozatal adatvédelmi szabályainak határvonalán
    (Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021) Udvary Sándor
    A mesterséges intelligencia (MI) alapjogi kérdéseit kutató fórum számtalan olyan kérdést vet fel, amely több mint a kutatók elméleti érdeklődése: hamarosan a jogalkotás, a joggyakorlat fog azokkal foglalkozni. Ilyen a ma még – és reméljük a jövőben is – futurisztikusnak tűnő gondolat, amely szerint mesterséges intelligencia által működtetett robotok állampolgárságot kapjanak, vagy netán polgári jogi jogalanyiságuk elismerésre kerüljön. A kutatók által vizsgált kérdések a választójogtól a közigazgatási jogon át a szerzői jogig terjednek, amelyből e sorokon egy-egy apró részkérdéssel kívánunk foglalkozni.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az első Pp. novella jelentősége az elsőfokú eljárásra
    (2021) Udvary Sándor
    A polgári perrendtartás 2013-tól 2016-ig tartó kodifikációja a törvény elfogadásával lezárult, ami egy éves felkészülési időt követően hatályba lépett. A 2018 január 1-je óta eltelt három év a gyakorlat kijegecesedésének ideje volt, a szakmai testületek folyamatos munkájának köszönhetően a kezdeti aggályok, megrázkódtatások elhalkultak. Közel három év tapasztalata és adatai viszont már elegendőek ahhoz, hogy a jogalkotó – a hivatásrendek, különösen is a bíróságok jelzései alapján – áttekintse a gyakorlatot és a jogpolitikai célokkal összhangban felülvizsgálja a törvény működését, korrigálja azokat a szabályokat, amelyek esetleg diszfunkcionális módon érvényesülnek. A 2021. évi CXIX. törvény 2021. január 1-jén lépett hatályba és a Pp. szinte minden része tekintetében tartalmaz módosító rendelkezéseket, jelentős részben korrigáló, pontosító, a joggyakorlatot igazító szabályt. Megítélésünk szerint jelentősebb, koncepcionálisnak tűnő módosítás viszont, amellyel a jogalkotó enyhíti a tényállítások előterjesztéséhez fűződő korlátozásokat, valamint a keresetlevél kellékei, vizsgálata és visszautasítása tekintetében a jogalkalmazási szigort.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Collective litigation tools in the Hungarian legal system
    (Ústav státu a práva AV ČR, 2019) Udvary Sándor
    Collective litigation tools are not result of historical development in Hungary, they were introduced to the legal system due to external influence: first by reason of the European Union’s activity on consumer protection, then – besides the continuing European interest – due to theoretical work of civil proceduralists.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Pro actione collectiva
    (Patrocinium Kiadó, 2015) Udvary Sándor
    A polgári eljárásjog kodifikációja olyan lehetőség, amely nem csak a de lege lata célzatú, a meglévőt jobbá alakító gondolkodást, de a de lege ferenda, a megújító, esetleg eddig nem létezőt alkotó tevékenységet is bátorítja. A Pp. kodifikációjának tehát nem csupán az a célja, hogy a számtalan módosítása következtében immár dogmatikai kohézióját elvesztett törvényművet újra egységes formába öntse, de csak annak régi anyagai felhasználásával – mintha egy régi, törött harangból annak beolvasztásával újat öntene a mester –, de az is feladata, hogy gondos és alapos kutatást követően olyan új intézmények bevezetését is megfontolja, amelyek újszerűek – feltéve, hogy azoktól társadalmilag és jogpolitikailag kívánatos célok teljesítését alappal elvárhatja. A hasonlatot folytatva: új anyagot önt a harangba, ezzel változtatva, remélhetőleg szebbé téve a hangját.