Browsing by Author "Sztáray Kézdy Éva"
Now showing 1 - 12 of 12
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében(2023) Sztáray Kézdy Éva; Kovácsné Hegedűs Dóra; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarAz apaság utóbbi évtizedekben megfigyelhető átalakulása eredményeként a tradicionális, elsősorban kenyérkereső, védelmező apa modellje mellett megjelent a gyermekei életébe egyre intenzívebben bevonódó modern apaszerep is. Napjainkban a közösségi média az élet egyre több területét hatja át, így megjelenik a szülőség és az apaság mediatizálódása is. A közösségimédia-szereplők és a sztár apák körében egyre népszerűbb az apaság prezentálása, az új apai trendek megvitatása. Kutatásunk fő célja és kérdése az új apakép és apai identitás feltérképezése a magyar apák Instagram-bejegyzéseink kontextusában. Kvalitatív vizuális és szöveges tartalomelemzéssel elvégzett feltáró kutatásunk eredményei arra mutatnak rá, hogy az Instagramon reprezentált apai identitás a modern, aktívan gondoskodó, gyermekei életébe érzelmileg is bevonódó apa képét ábrázolja. Az Instagramon főként az apaság pozitív, idillikus oldalát helyezik fókuszba, a szülőséggel járó nehezebb pillanatok nem jelennek meg.
- ItemOpen AccessAz anya kapuőrszerepe. Szakirodalmi áttekintés(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Orosz Adrienn; Sztáray Kézdy Éva; Szociológia Tanszék; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; Semmelweis Egyetem Doktori IskolaA szülői szerepek változását, az édesapák egyre nagyobb mértékű gyermekgondozásba való bevonódásának kérdését hosszú ideje övezi társadalomtudományi érdeklődés. Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy az édesanyák meggyőződése, viselkedése hogyan befolyásolja az apák családon belüli működését. A kezdeti kutatások az anya kapuőrszerepét az anyák azon hiedelmeiként és viselkedéseiként definiálták, amelyek gátolják az apák nagyobb mértékű családi munkába való bevonódását, korlátozzák az apák lehetőségeit a gyermekgondozás és a házimunka megtapasztalására, valamint a kapcsolódó készségek fejlesztésére. Mindez kulcsfontosságú tényezőként azonosítható a családi munka egyenlőtlen megosztásában. A kezdeti definíciót kibővítve egy későbbi tanulmány az anya kapuőrszerepét egy sor komplex, a szülők közötti viselkedési kölcsönhatásként fogalmazta meg, amelyben az anyák kontrolláló, segítő és korlátozó viselkedésükkel befolyásolják az apák részvételét. Egyes kutatások azonosították a kapuőrszerep mögött meghúzódó pszichológiai tényezőket és annak megállapítására is sor került, hogy az anyák nemi ideológiái, a szülői hajlamok nemi különbségeiről alkotott percepcióik és az apák gyermekgondozási képességeivel kapcsolatos attitűdjeik jelentősen előre jelzik a kapuőri viselkedést. Narratív szakirodalmi áttekintésünk fókuszában az anya kapuőrszerepét vizsgáló releváns kutatási eredmények bemutatása áll. Mindez kiindulópontja lehet apafókuszú empirikus kutatásoknak, továbbá útmutatóként szolgálhat intervenciós programokhoz.
- ItemOpen AccessApákra bízva. Gyermekükkel otthon maradó apákról egy szociológiai kutatás alapján(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Drjenovszky Zsófia; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessCsaládtámogatás a demográfiai kihívások és a változó szülői szerepek tükrében(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA családtámogatási rendszerek széles és változatos eszköztárral igyekeznek megvalósítani a kitűzött családpolitikai célokat. Ezek közé tartozik a gyermekvállalás társadalmi értékének elismerése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése, a gyermekszegénység mérséklése, a gyermekek fejlődésének támogatása, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése, valamint a nemek közötti egyenlőség erősítése a fizetett és a nem fizetett munka területén. Emellett számos országban fontos cél a demográfiai kihívások kezelése és a születésszám növelése pénzügyi ösztönzők, adókedvezmények és rugalmas ellátási formák révén. A tanulmány célja a magyar családtámogatási rendszer bemutatása és annak vizsgálata, hogy mennyiben képes reagálni a 21. század demográfiai kihívásaira és a szülői szerepek változására. A magyar modell elhelyezése a nemzetközi tipológiák kontextusában hozzájárul a hazai családpolitika céljainak, eszközeinek és társadalmi hatásainak mélyebb megértéséhez.
- ItemOpen AccessDiploma és bölcső között. Gyermeket nevelő hallgatók a felsőoktatásban(Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; Sztáray Kézdy Éva; Drjenovszky Zsófia; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessÉlet a buborékban, avagy magyarok az Európai Unió intézményeiben(2022) Sztáray Kézdy Éva; Kovács Barna; Vincze Máté; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarMagyarország európai uniós csatlakozását követően Brüsszelben megjelent egy sajátos összetételű csoport, nevezetesen az EU intézményeiben hosszabb-rövidebb időre munkát vállaló magyarok és hozzátartozóik, akik az integrációnak egy igen sajátos útját járják. Cikkünkben egy online kérdőíves felmérés alapján arra a kérdésre keressük a választ, hogy alapvetően milyen a szociodemográfiai összetétele az Unió intézményeiben dolgozó magyar munkavállalói sokaságnak, mennyire integráltak új lakóhelyük társadalmába, továbbá milyen motivációk mentén vállaltak az EU-ban munkát, valamint milyen motivációk mentén tervezik a maradást vagy a hazatérést. Eredményeink adalékul szolgálhatnak a téma kutatói, a döntéshozók és a jövőben EU-s szolgálatba álló magyar munkavállalók számára az uniós intézményekben dolgozó magyarok helyzetének és összetételének megismeréséhez, motivációik, terveik megértéséhez.
- ItemOpen AccessGondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon(2021) Sztáray Kézdy ÉvaA hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot
- ItemOpen AccessHungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing(2021) Sztáray Kézdy ÉvaThe two significant factors that influence subjective wellbeing are job and life satisfaction, so the work–life balance, that is, balancing between the two areas, is related to several wellbeing outcomes. This issue is of particular interest in those families, where, even if only temporarily, they have chosen the non-traditional sharing of roles, in which the father becomes the primary caregiver and the mother assumes the role of breadwinner. Very few Hungarian studies focus on families where the mother is the prime breadwinner and there has been no research specifically relating to stay-at-home father–working mother families. The qualitative gap filling research that we conducted was utilized to explore the relationship between achieving work-life balance and wellbeing in case of Hungarian stay-at-home father–working mother couples. A total of 31 families were examined through a semi-structured in-depth interview with the fathers and a short questionnaire with the mothers. All participants were white, heterosexual couples with one to four children. As a result of the analysis, four typical patterns in terms of the stay-at-home father and working mother family dynamics could be identified, including to what extent this non-traditional family format contributes to the father’s, mother’s, or both of their wellbeing.
- ItemOpen AccessAz ideális apa. Az apakép és a szülői szerepek újraértelmezése a fiatal felnőttek körében(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Drjenovszky Zsófia; Szász Noémi Anna; Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA kutatásunk célja annak feltárása, miként ítélik meg a hallgatók a hagyományos és a modern apaszerepeket, milyen tulajdonságokat társítanak az ’ideális’ apaképhez, illetve milyen feladatokat tartanak elengedhetetlennek az apai szerepkörben. Emellett azt is vizsgáltuk, hogyan hatnak a fiatalok saját szülői mintái a gyermeknevelésről alkotott jövőbeli elképzeléseikre. A kutatás során összesen hat online fókuszcsoport készült: két női, két férfi, valamint két vegyes csoport, 20–30 éves, gyermektelen egyetemistákkal, akik különböző magyar felsőoktatási intézmények hallgatói voltak. A vizsgálat eredményei összességében azt mutatják, hogy a mai egyetemisták értékrendjében az apaság egyre inkább a közös szülői felelősségvállalás és az érzelmi kötődés dimenziói felé tolódik el, ami hozzájárulhat a családi kapcsolatok és a nemi szerepek kiegyensúlyozottabb újraértelmezéséhez.
- ItemOpen AccessMI-eszközök társadalomtudományi alkalmazásának etikai kérdései a személyes adatfelvételek esetén(Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Sztáray Kézdy Éva; Tóth Gergely; Szvetelszky Zsuzsanna; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessThe Distribution of Unpaid Domestic Work in Hungarian Stay-at-Home Father—Working-Mother Families(2023) Drjenovszky Zsófia; Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarThe purpose of this paper is to analyze the Hungarian stay-at-home father—working-mother families from a point of view of how the distribution of unpaid domestic work develops during the period when the father stays at home with his child(ren). It answers the question of what principles and implemented practices govern the division of household labour in these families. According to the perception of the traditional parental role, unpaid domestic work, such as family duties, routine housework, and care work are the responsibility of mothers, while fathers are responsible for the financial stability of the family. In addition to the once prevailing breadwinner father role, nowadays the egalitarian model is becoming increasingly prominent. In parallel, a new father type appears according to which a good father wants to be more involved in the everyday life of the child. An extreme case of this type of involvement is when the father stays at home with his child(ren) and becomes the primary caregiver, and the mother assumes the role of breadwinner. The ratio of such families is growing around the world, but we still know relatively little about them. Our gap-filling, qualitative research is based on semi-structured in-depth interviews with 31 Hungarian stay-at-home fathers supplemented by a short questionnaire with their partners. The data were analyzed by thematic analysis method. As a main conclusion we could identify two clearly distinguishable groups among the examined couples: families with a rather traditional approach, and families having more egalitarian values concerning gender roles. However, the findings suggest that all of these families can be characterised by egalitarian sharing practices of duties, and at the same time by undoing gender. The distribution of routine housework and care work is based on a time availability perspective, which does not specify any masculine or feminine family duty or work.
- ItemOpen AccessVáltozó szülői szerepek a mai Magyarországon interdiszciplináris és civil szervezeti megközelítésben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Drjenovszky Zsófia; Török Emőke; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő Családszociológiai Kutatócsoport a Kooperatív Doktori Program Család a társadalomban című alprogramjának keretében nagy érdeklődés mellett Változó szülői szerepek a mai Magyarországon – interdiszciplináris és civil szervezeti megközelítésben címmel 2025. október 29-én konferenciát rendezett a Károlyi-Csekonics Palota Szivarszobájában. A konferencián interdiszciplináris megközelítésben mutattuk be a szülői szerepek változásait és létező változatait, valamint 21. századi kihívásait. Az első szekcióban családszociológiai előadások hangzottak el, a másodikban a társtudományok (demográfia, jog, szociális munka és pszichológia) képviselői mutatták be, miként jelennek meg a szülői szerepek változásai saját kutatási területükön. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés formájában családokkal foglalkozó egyházi és civil szervezetek képviselőivel vitattuk meg a kérdést. A tanulmány a konferencián elhangzott előadások és a kerekasztal-beszélgetésen megfogalmazott gondolatok összefoglalását tartalmazza.