Browsing by Author "Dringó-Horváth Ida"

Now showing 1 - 19 of 19
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A 19. századi magyar történelem szakkifejezéseinek német-magyar és magyar-német szakszótára. A szótár készítésének elméleti és gyakorlati kérdései
    (2023) Veres Violetta; Hermann Róbert; Dringó-Horváth Ida; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A digitális pedagógiai kompetenciák mérése és fejlesztése a Károli Gáspár Református Egyetemen
    (2025) Sebestyén Lilla Anna; Horváth László; Dringó-Horváth Ida; T. Nagy Judit; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református Egyetem
    Az oktatók digitális kompetenciái központi szerepet játszanak a technológia hatékony integrálásában az oktatási-kutatási folyamatokba, melyekhez kapcsolódóan hazai vonatkozásban több kutatást végeztek. A legátfogóbb munkának számító OECD (2021) felmérés alapján az infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatók célzott képzése és a támogató szervezeti kultúra kiépítése alapvető feltétel a sikeres digitális transzformációhoz. A hazai felsőoktatási intézményekben az utóbbi években került előtérbe a digitális pedagógiai megújulás és a kapcsolódó célzott oktatásfejlesztés, mely jellemzően a különböző felsőoktatás-fejlesztési központok támogatásával zajlik. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan tudja támogatni ezt a folyamatot egy hazai egyetem felsőoktásfejlesztő központja: kutatásunk a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) zajló digitális kompetencia mérés és fejlesztés eredményeit, valamint ezek kölcsönhatásait és támogató tényezőit vizsgálja. A kutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásolják a különböző intézményi hatások a digitális kompetencia fejlődését. Longitudinális kutatásunk során három év empirikus adatait elemezzük, azt vizsgálva, hogy az oktatók digitális kompetenciájának alakulására milyen hatással vannak a kompetenciafejlesztő workshopok, valamint az intézményi döntések. Kutatásunk elméleti keretét a szociotechnikai rendszerek elmélete adja, amely integráltan kezeli és figyelembe veszi az emberi és a technológiai elemek kölcsönhatását. Kutatásunk során az esettanulmány módszerét alkalmazzuk, és háromféle adatforrást használtunk az elemzéshez: a DigCompEdu-kérdőívet, a kompetenciafejlesztő workshopok részvételi adatait és az intézményi dokumentumokat. Eredményeink azt mutatják, hogy az intézményi támogatás és a rendszeres workshopok jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatók digitális kompetenciájának fejlődéséhez.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
    A mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatása (oktatói interjúkból készült kódlista)
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Kovácsné Hegedűs Dóra; Drjenovszky Zsófia; Dringó-Horváth Ida; T. Nagy Judit
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nyelvkönyvpiac változásai: Nyelvkönyvcsaládokhoz kapcsolódó digitális tananyagok vizsgálata
    (2020) Dringó-Horváth Ida; Menyhei Zsófia
    A nyelvkönyvek és nyelvkönyvcsaládok a hazai nyelvoktatás alapvetően meghatározó elemei, ennél fogva elképzelhető, hogy a digitális tananyag- és eszközhasználatot is jelentősen befolyásolja a tankönyvkiadók ilyen irányú kínálata. Mivel Magyarországon kormányrendeleti szinten szabályozott az iskolai tankönyvellátás menete (16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 27. § (6)), jelen kutatás a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő négy, illetve négy és hat osztályos középiskolai angol és német nyelvoktatásra ajánlott kiadványokhoz kapcsolódóan vizsgálja a tankönyvkiadók kínálatát, különös tekintettel a digitális elemekre. A kutatás vizsgálati módszereként az írásbeli kikérdezést használtuk strukturált szakértői interjú formájában, melyet a kiadói honlapok elemzésével egészítettünk ki. A tankönyvpiac változásaira koncentráló elemzés bemutatja, hogyan alakította át, tágította ki a tankönyvcsaládok hagyományos kereteit a digitális tanulási környezet. Az eredmények alapján valamennyi vizsgált tankönyvcsaládról elmondható, hogy többféle digitális elemmel egészül ki. A nyomtatott kiadványok gyakran megtalálhatók digitális formában is, és viszonylag magas azon tankönyvcsaládok aránya, ahol egy-egy hagyományosnak mondható elemnek kizárólag a digitális változata van jelen. A háttértárolón, fizetős módon elérhető tananyagok mellett vagy helyett jellemzőek az online elérésű anyagok, melyek sok esetben ingyenesen hozzáférhetők. A külföldi kiadványoknál nagyobb a digitális kiegészítő elemek aránya, s ez különösképp a módszertanilag előremutató digitális elemek számbavételekor feltűnő. Habár az angol mint idegen nyelv tankönyveket módszertani innováció szempontjából gyakran élenjárónak tekintik (Allen, 2015, 250. o.), az angol és a német tankönyvcsaládok között összességében nem találunk markáns különbséget. A szakreferensek válaszai alapján a kiadók többsége tervezi a teljes digitalizálást, fejlesztési terveik között jellemzően a digitális tankönyv és további interaktív feladatok szerepelnek.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Artificial Intelligence in Higher Education: Students’ Artificial Intelligence Use and its Influencing Factors
    (2025) Rajki Zoltán; Dringó-Horváth Ida; T. Nagy Judit; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református Egyetem
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban
    (Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja, 2020) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn
    Készült az Oktatásinformatika a felsőoktatásban című kutatás részeként, a 20629B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem által finanszírozott pályázat keretében. Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban című kézikönyv a felsőoktatásban oktatók tudatos digitális eszközhasználatát kívánja segíteni. A kötet tartalmait a Pedagógusok Digitális Kompetenciájának Európai Referenciakerete (Digital Competence Framework for Educators, DigCompEdu, Redecker, 20171 ) alapján fogalmaztuk meg. Értelmezésünk szerint az oktatásinformatika fogalma a felsőoktatásban tartalmazza az infókommunikációs technológiák tanításban és tanulásban, valamint az oktatáshoz fűződő egyéb tevékenységekben (oktatásmenedzsment, kapcsolódó egyéni és szervezeti kommunikáció, kutatási tevékenység) való felhasználásával kapcsolatos képességeket (vö. Kárpáti & Hunya, 20092 ). A fogalom egy nagyobb egység, a digitális kompetencia részeként értelmezendő, mely „felöleli az információs társadalom technológiáinak […] és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.” (NAT, 2012, p. 19) Az Európai Tanács az egész életen át tartó tanulás egyik kulcskompetenciájaként nevezi meg, ami „a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik.” (Demeter, 2006)3 A kötetet hat fejezete a DigCompEdu-referenciakeretben megfogalmazott hat témakör köré épül, melyek különféleképpen kapcsolódnak egymáshoz.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban. PedagógiAI kiegészítés
    (Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja, 2025) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn; Szontagh Pál Iván; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református Egyetem
    Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban – PedagógiAI kiegészítés című kézikönyv a felsőoktatásban oktatók digitális és MI-kompetenciáit, illetve eszközhasználatát fejleszti a tanítás-tanulás, valamint az oktatáshoz fűződő egyéb tevékenységekhez kapcsolódóan. A kötet tartalma a Pedagógusok Digitális Kompetenciájának Európai Referenciakeretét (DigCompEdu) követi, illetve tartalmaz egy bevezető fejezetet, amely az alapvető felsőoktatás-pedagógiai ismeretek részletezése mellett gyakorlati kompetenciafejlesztést kínál. Fontos ugyanis, hogy a korszerű pedagógiai ismeretek – például eredményalapú tervezés, hallgatóközpontú oktatás vagy problémaalapú tanulás – hozzájárulhatnak a felsőoktatás megújulásához, és támogatják az oktatók szakmai fejlődését. A kötet további erőssége, hogy minden területhez kapcsolódóan megjelenik a mesterséges intelligencia (MI) szerepe, jelentősége. A kötet bemutatja az MI-eszközök használatát az önfejlesztés, a kutatás, a személyre szabott tanulás-tanítás és értékelés terén, kitérve a kapcsolódó etikai megfontolásokra is. Cél, hogy elősegítsük a nyitott, kritikus és etikus gondolkodásmód kialakulását az oktatókban, miközben támogatjuk őket abban, hogy képesek legyenek hallgatóikat is segíteni az MI biztonságos és hatékony használatában.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Changes in coursebook publishing: Exploring the digital components of foreign language coursebook packages
    (2021) Dringó-Horváth Ida; Menyhei Zsófia
    Although it is increasingly common for foreign language teachers to rely on external, online tools and resources, coursebooks are still fundamental elements of classroom-based FLT in many parts of the world. The study presented in the article therefore sets out to explore English Language Teaching (ELT) and German Language Teaching (GLT) coursebook packages available for use in Hungarian secondary education in terms of their print and digital components, shedding light on the ways in which publishers are trying to keep pace with freestanding digital materials. It thereby aims to highlight current global trends in relation to digitization in foreign language coursebook publishing.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Developing Dictionary Skills through Monolingual and Bilingual English Dictionaries at Tertiary-level Education in Hungary
    (2023) P. Márkus Katalin; Dringó-Horváth Ida; Oktatásinformatikai Továbbképző Központ; Anglisztika Intézet; Angol Nyelvészeti Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Among reference works, dictionaries are particularly important in foreign language learning. Dictionaries provide language learners with a wide range of data, however, wading through the mass of data and information can be a daunting task. Mastering dictionary skills should be important in the language learning process; however, in official educational documents in Hungary, there are no clear guidelines on how to develop these skills. By integrating dictionary skills into the curriculum and teaching them explicitly in lessons, teachers could play an important role in bridging the gap between lexicographers and dictionary users. In the present study, we report on our methods of teaching lexicography and dictionary skills to students at a Hungarian university. The authors are speaking from experience, the discussion and accompanying material are based on more than 15 years of teaching practice. To ensure that the training can meet the expanding needs of young students, a longitudinal study was launched in 2020 to examine students' changing habits and needs. The aims of the article are threefold: first, to encourage the teaching of lexicography at university level by providing concrete methods, then to highlight the importance of dictionary skills, and finally, to emphasise the importance of integrating the effective teaching of the use of electronic dictionaries into dictionary didactics. In this context, the article underlines the need to incorporate new evaluation criteria as well as to develop new skills for digital dictionaries, different from those for print dictionaries, into education.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Dictionary Skills in Teaching English and German as a Foreign Language in Hungary: A Questionnaire Study
    (2023) P. Márkus Katalin; Fajt Balázs; Dringó-Horváth Ida; Oktatásinformatikai Továbbképző Központ; Anglisztika Intézet; Angol Nyelvészeti Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    This study investigates the dictionary use of graduates in English and German as well as their attitudes towards teaching and learning dictionary skills in the classroom. The first section of the paper offers a historical overview of research on dictionary use and dictionary didactics in Hungary. This is followed by the detailed description of the quantitative research, which aims to investigate the participants’ (n=197) self-reported preferences and attitudes regarding dictionary use, their dictionary consultation behaviour, and the role of dictionaries as an aid to language learning and teaching. The research results partly confirm the trends revealed in previous international studies (e.g. increased use of online tools, reluctance to pay for dictionaries, low prestige of teaching dictionary use); they also show that there is a need for dictionary use skills to be taught from an early age and for placing a special emphasis on features and search strategies in the case of digital dictionaries. Based on these findings, the authors plan to design a core ‘dictionary skills’ module (with teaching aids and handbooks), which could be incorporated into a variety of courses in tertiary education.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Digitális szótárak ‒ szótárdidaktika és szótárhasználati szokások
    (2017) Dringó-Horváth Ida; Oktatásinformatikai Továbbképző Központ; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations
    (ICT Research Centre Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, 2021) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn
    Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations is a handbook promoting and supporting the conscious use of digital tools among instructors in higher education. The content of the volume has been composed in accordance with the Digital Competence Framework for Educators (DigCompEdu, Redecker, 20171). In our interpretation, in a higher education environment the concept of educational informatics includes skills related to the use of infocommunication technologies in teaching and learning, as well as other activities related to education, like education management, related individual and organisational communication, and research activities (cf. Kárpáti & Hunya, 20092). The concept should be understood as part of the wider notion of digital competence, which “encompasses the confident, critical and ethical use of the technologies of the information society, and of the content made available and transmitted by these technologies in social relations, work, communication and leisure.” (NAT, 2012, p. 19) The European Council defines it as one of the key competences of lifelong learning, which is “linked to logical and critical thinking, elaborate information management skills and advanced communication skills” (Demeter, 20063). The six chapters of the volume are organised around the six areas set out in the DigCompEdu Framework of Reference, which are interconnected in several ways.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Hogyan válasszunk elektronikus szótárat a nyelvtanuláshoz?
    (2011) Dringó-Horváth Ida; Oktatásinformatikai Továbbképző Központ; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Korunk nyelvoktatása egyre szorosabban egybefonódik a modern technológia vívmányival (Würffel, 2010). Az elmúlt évek, évtizedek folyamán folyamatosan jelentek meg a modern oktatási eszközök felhasználási lehetőségeivel, értékelési és elemzési szempontjaival foglalkozó munkák, de a technológiai fejlődés mindig új és újabb lehetőségekkel és kihívásokkal szembesíti a nyelvtanulót és a nyelvtanárt egyaránt. (1) Az alábbi cikk az egyik legalapvetőbb és folyamatosan növekvő jelentőséggel bíró modern nyelvtanulási segédeszköz, az elektronikus szótár témakörével foglalkozik.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Mesterséges intelligencia a felsőoktatásban. Oktatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat
    (2025) T. Nagy Judit; Rajki Zoltán; Dringó-Horváth Ida; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református Egyetem
    A tanulmány a mesterséges intelligencia felsőoktatásba történő integrációját vizsgálja Magyarországon, az egyetemi oktatók használati szokásaira, motivációira és a sikeres alkalmazást elősegítő tényezőkre fókuszálva. A tanulmányban először áttekintjük a mesterségesintelligencia-alkalmazások felsőoktatásban betöltött funkcióit, hazai szabályozási lehetőségeit, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása területén végzett, egyetemi oktatókat célzó empirikus kutatásokat. Saját kutatásunk arra keresett választ, hogy mely területeken segíti leginkább a mesterséges intelligencia az oktatási és kutatási folyamatokat, milyen okok ösztönzik az oktatókat a technológia használatára, és mi tehetné eredményesebbé az alkalmazását. Az átfogó, reprezentatív felmérés során 1103 magyar egyetemi oktató válaszait gyűjtöttük össze 13 különböző képzési területről, online kérdőívvel, 2024 elején. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatók leginkább rutinfeladatokra – például szövegfordításra, információgyűjtésre és nyelvtani ellenőrzésre – használják a mesterséges intelligenciát, míg a mélyebb pedagógiai lehetőségek, mint a személyre szabott tananyagok készítése, háttérbe szorulnak. Az időmegtakarítás, a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a munkaminőség javítása bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. A hatékonyabb alkalmazást elsősorban képzésekkel, jobb eszköz-hozzáféréssel és az eligazodást segítő támogatással lehetne előmozdítani. A kutatás kiemeli a mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésének fontosságát, az etikai szempontok rendezésének szükségességét és az oktatók felkészítésének szerepét, ezzel gazdagítva a hazai és nemzetközi párbeszédet a mesterséges intelligencia oktatási jelentőségéről.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
    Oktatásinformatikai helyzetkép a magyarországi felsőoktatásban
    (2021) M. Pintér Tibor; Bodnár Éva; Dósa Katalin; Dorner Helga; Lénárt Krisztina; Lengyelné Molnár Tünde; Gorana Misic; Ollé János; Margaryta Rymarenko; Vörös Zoltán; Dringó-Horváth Ida; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Szótárhasználati ismeretek vizsgálata német és angol szakot végzettek körében
    (2020) Dringó-Horváth Ida; P. Márkus Katalin; Fajt Balázs
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Tanárjelöltek IKT-kompetenciájának jellemzői és fejlesztési lehetőségei
    (2018) Dringó-Horváth Ida; Gonda Zsuzsa; Oktatásinformatikai Továbbképző Központ; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    A tanulmány a tanári IKT-kompetencia fejlesztésének jelentőségét és lehetőségeit kívánja bemutatni a tanárképzésben. Először sor kerül a tanári IKT-kompetencia fogalmának és elemeinek tisztázására, valamint a terület fejlesztésével összefüggő tényezőknek, többek között a tanárképzés szerepének, jelentőségének bemutatására. Ezt követően áttekintést kapunk a tanárképzésben végzett eddigi, IKT-komponensekre fókuszáló kutatásokról, melyek egyik fontos jellemzője, hogy főként a tanárjelöltek IKT-hozzáférésére, aktivitására és attitűdjére irányultak, az IKT-kompetenciát csak kisebb mértékben vizsgálták. Részben ez indokolja annak a – továbbiakban részletesen bemutatott – kutatásnak a jelentőségét, mely a tanárjelöltek IKT-kompetenciáira és a fejlesztés lehetőségeire koncentrál. A kutatás felépítésének, legfontosabb kérdéseinek valamint mérőeszközeinek bemutatása után a pilot-vizsgálatok első eredményeinek taglalása, végül a kutatás további tervezett menetének tárgyalása következik.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    University Teachers’ Digital Competence and AI Literacy. Moderating Role of Gender, Age, Experience, and Discipline
    (2025) Dringó-Horváth Ida; Rajki Zoltán; T. Nagy Judit; IKT Kutatóközpont; Károli Gáspár Református Egyetem
    The present research aims to contribute to the effective development of AI literacy and thus to its proper educational integration by investigating (i) the relationship between teachers’ AI literacy and digital competence and (ii) whether this relationship varies by gender, discipline, age, and teaching experience. This is the first large-sample study in Hungary to comprehensively analyze such relationships, based on a representative sample of 1103 teachers from 13 fields of education. After a theoretical grounding and literature review, the study describes the research methodology, analyzes the empirical results, and concludes. The research contributes to the AI literacy literature by providing empirical evidence from a previously understudied population—Hungarian university teachers—and by refining the understanding of the role of digital competence in the context of technological transformation. The findings highlight that the development of AI literacy does not require a one-size-fits-all approach but rather strategies tailored to the specific needs of target groups (e.g., gender, scientific fields, and experience levels).