Orpheus Noster, XVIII. 2 (2026): Történeti szerepek és sztereotípiák
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Orpheus Noster, XVIII. 2 (2026): Történeti szerepek és sztereotípiák by Author "Történelemtudományi Doktori Iskola"
Now showing 1 - 5 of 5
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessHuszárcsíny? Hadik András 1757. októberi hadművelete(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Timár Péter; Történelemtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemMunkámban a XVIII. század hadművészetének egy különleges szegmensét, a kisháborús hadviselést mutatom be. Azon belül is a kiemelkedő szerepet vállaló huszárok rajtaütéseit és váratlan akcióit vizsgálom meg. Ezeket a haditetteket nevezzük huszárcsínynek. A rövid tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy huszárcsínynek tekinthető-e Hadik András Berlin elleni hadművelete (1757). Tanulmányomban a sikeres vállalkozást más huszárcsínynek tekinthető eseményekkel vetem össze, illetve ennek a képlékeny fogalomnak a meghatározására teszek kísérletet.
- ItemOpen AccessKossuth Zsuzsanna és a „The Lady with the Lamp” – jelenség avagy miért nem emlékszünk az Országos Főápolónőre?(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Gulyás Adrienn; Történelemtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemÉrdekes kérdésnek tekinthető, miért nem emlékszünk az Országos Főápolónőre, míg kortársnője. a The Lady with the Lamp-jelenségként elhíresült Florence Nightingale napjainkban is az európai történetírás ikonja. Tanulmányomban az életutak összevetésével, majd emlékezetük megvizsgálásával szeretném bemutatni azokat az eseményeket, sajátosságokat, emlékápolási és emlékezetpolitikai struktúrákat, amelyek mind ennek a kérdésnek a hátterében húzódnak. Könnyű lenne azt feltételezni, hogy bármelyiknek is fontosabb vagy előremutatóbb lett volna ápolásszervezői munkássága vagy személyiségbeli különbségeik okozták a napjainkra meglepően egyenetlen emlékezetpolitikai arányokat. Írásomban igyekszem a jelenséget objektív vizsgálat alá vetni, hogy a jövőben Florence Nightingale mellett Kossuth Zsuzsanna is megkaphassa az őt megillető nemzeti és történeti figyelmet.
- ItemOpen AccessA magyar királyi 3. honvéd hadsereg harcai a Háromváros térségében, 1944. október 29. – november 4.(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Tolnai Gyula; Történelemtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemTanulmányomban a magyar királyi 3. honvéd hadsereg 1944. október 29. és november 4. közötti védelmi harcait elemzem a Duna–Tisza közén, a stratégiai fontosságú „Háromváros” (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) térségében. Bemutatom a Budapest menetből történő elfoglalására induló szovjet 2. Ukrán Front offenzíváját, valamint az azzal szembenálló, hiányos felszerelésű és főként pótalakulatokból álló magyar–német erők küzdelmét. A munka részletezi a védelem összeomlásának katonai okait, a parancsnoki döntéseket, valamint az olyan, helyi szinten jelentős ellenállást kifejtő harccsoportok tevékenységét, mint például a Botond-csoport. Bár a magyar 3. hadsereg a nyomasztó túlerővel szemben felmorzsolódott és a térség elveszett, az elkeseredett utóvédharcok megakadályozták a magyar főváros azonnali szovjet bevételét, jelentősen lassítva ezzel a Budapest körüli ostromgyűrű kialakulását.
- ItemOpen AccessPazarló, eladósodott arisztokrata? Néhány megjegyzés ifj. Eötvös Ignác anyagi helyzetéhez, csődperéhez(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Bödő Krisztián; Történelemtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemA tanulmány ifj. Eötvös Ignác (1786–1851) tárnokmester 1841-ben megindult csődeljárását és anyagi helyzetét vizsgálja, elsősorban annak tisztázására, hogy a korszakban gyakran emlegetett „eladósodott, pazarló arisztokrata” jellemzés mennyiben igazolható. A kutatás vármegyei be- és kitáblázási jegyzőkönyvek, csődperek iratai és egyéb levéltári források alapján rekonstruálja a tartozások szerkezetét és a hitelezői kört. Az eredmények szerint az adósságok jelentős része birtokvásárlással, hitelügyletekkel és a reformkori pénzpiac változásaival függ össze, nem pedig a fényűző életmóddal. A csőd inkább a hitelviszonyok átalakulásának és a nagybirtok-gazdálkodás tőkeigényének következménye volt, mintsem személyes pazarlásé.
- ItemOpen AccessSzabadkőműves kincs, ami nincs… A magyar szabadkőműves páholyok pénzügyi mozgástere (1895–1916)(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Zmák Tamás; Történelemtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemA szabadkőművességgel kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Az egyik ilyen – téves – alapvetés a szövetséggel összefüggésben, hogy befolyásuk részben mesés gazdagságukból ered. A hazai szabadkőművesség pénzügyi keretei azonban erősen korlátozottak voltak. A páholyok legfőbb bevételi forrása a tagdíjakból származott. Az állomány nagy részének személyes bevételei – szerencsésebb esetben – tisztes középpolgári életet tudtak biztosítani családjaik számára, de ezen túlmutató tevékenységre szinte alkalmatlanok voltak. A szabadkőművesség által létrehozott szabadoktatási intézmények költségvetései szerények voltak és veszteségesek. Nehézségeket jelentett a páholyoknak a radikális hallgatói és tanítói egyesületek anyagi támogatása. A Nagypáholy által 1914-ben létrehozott fővárosi hadikórház fenntartása szintén meghaladta a szövetség pénzügyi teljesítőképességét. A magyar szabadkőműves páholyok tehát nem rendelkeztek számottevő vagyonnal, tevékenységük csak szerény tervezetekre szorítkozhatott szűk mozgástérrel.