(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Ambrózy Gábor; Történettudományi Intézet; Koraújkori Történeti, Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Magyarország kereskedelmi és vámpolitikáját, ipar- és infrastruktúra-fejlesztését a centralizált gazdaságirányítással operáló, egységesülő Habsburg Birodalomban nem, vagy csak korlátosan alakíthatta belátása szerint a 18. század folyamán. Ezt a viszonyt a 19. századi, születőben lévő intézményesített magyar történetírás gyarmati függésként értelmezte. Magyarország „osztrák gyarmatként” való ábrázolását, az ekképp megszülető narratívát a nemzeti- romantikus és a Trianon utáni történetírás éppúgy alkalmazta, mint az ötvenes évek marxista történelemszemlélete, habár eltérő hangsúlyokkal és eltérő célokkal. Az 1970-es évekig kellett várni a gyarmatdiskurzus kritikájára, bár a sztereotípia olykor ma is felbukkan.