Kortárs japanológia
Permanent URI for this community
2015-ben jelent meg a Kortárs japanológia című kötet, melyet több kötet követett.
Browse
Browsing Kortárs japanológia by Author "Doma Petra"
Now showing 1 - 2 of 2
Results Per Page
Sort Options
- ItemRestrictedAz Edo-kori Japán. Kortárs Japanológia V.(Károli Gáspár Református Egyetem, 2024) Doma Petra; Farkas Mária Ildikó; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA KRE japán szak 2023 őszén az ELTE japán szak oktatóival és japán szakos PhD-hallgatóival közös konferenciát tartott a japán történelem izgalmas időszakának, a zárt korszaknak tartott Edo-kor (1600–1868) újabb kutatásainak kérdéseiről. Az ELTE több oktatójának tudományos munkássága is az Edo-korra koncentrálódik (Szabó Balázs, Zentai Judit Éva), illetve az ELTE japán doktori iskolájának korábbi károlis, japán szakos hallgatói is (Hornos Dániel, Gottner Richárd Gábor) az Edo-korszak kutatói, alapvetően korabeli japán forrásokra építve kutatásaikat. A KRE japán szak oktatói pedig az Edo-kor kutatásához kapcsolódó eredményeikről számoltak be előadásaikban.
- ItemRestrictedKortárs japánológia IV.(Károli Gáspár Református Egyetem, 2022) Doma Petra; Farkas Mária Ildikó; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA Kortárs Japanológia IV. ismét egy tematikus tanulmánygyűjtemény. A kötet központi témája a japán művészet, de elsősorban nem művészettörténeti szempontból közelíti meg a területet, hanem a bölcsészettudomány különböző diszciplínáinak szemszögéből. A KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete Japán Tanszékének oktatói különböző megközelítésekkel vizsgálnak egy-egy művészeti témát, így a japán művészet multidiszciplináris és interdiszciplináris feldolgozása révén a japán kultúra komplex értelmezésére nyújtanak lehetőséget, a japán történeti, társadalmi, kulturális, művészeti, vallási, kommunikációs és esztétikai keretekbe ágyazva. Ugyanakkor a multidiszciplinaritás nemcsak a különböző művészeti vagy kulturális témák komplex értelmezését jelenti, hanem a japán kultúra más kultúrákhoz való viszonyának vizsgálatát is, a japán művészet külföldi percepcióját és annak eredményeit, valamint a japán kultúrában megjelenő külföldi kulturális elemek hatásainak és megvalósulásainak elemzését. A tanulmányok a legújabb nemzetközi japanológiai kutatásokban látható megközelítéseket, témafelvetéseket és módszertanokat is alkalmazzák, és kapcsolódnak az új japán kutatásokhoz és azok eredményeihez is. A kötet írásaiban mindezekre több reprezentatív, színvonalas példát találhatunk.