Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026) by Author "KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar"
Now showing 1 - 6 of 6
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessAz anya kapuőrszerepe. Szakirodalmi áttekintés(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Orosz Adrienn; Sztáray Kézdy Éva; Szociológia Tanszék; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; Semmelweis Egyetem Doktori IskolaA szülői szerepek változását, az édesapák egyre nagyobb mértékű gyermekgondozásba való bevonódásának kérdését hosszú ideje övezi társadalomtudományi érdeklődés. Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy az édesanyák meggyőződése, viselkedése hogyan befolyásolja az apák családon belüli működését. A kezdeti kutatások az anya kapuőrszerepét az anyák azon hiedelmeiként és viselkedéseiként definiálták, amelyek gátolják az apák nagyobb mértékű családi munkába való bevonódását, korlátozzák az apák lehetőségeit a gyermekgondozás és a házimunka megtapasztalására, valamint a kapcsolódó készségek fejlesztésére. Mindez kulcsfontosságú tényezőként azonosítható a családi munka egyenlőtlen megosztásában. A kezdeti definíciót kibővítve egy későbbi tanulmány az anya kapuőrszerepét egy sor komplex, a szülők közötti viselkedési kölcsönhatásként fogalmazta meg, amelyben az anyák kontrolláló, segítő és korlátozó viselkedésükkel befolyásolják az apák részvételét. Egyes kutatások azonosították a kapuőrszerep mögött meghúzódó pszichológiai tényezőket és annak megállapítására is sor került, hogy az anyák nemi ideológiái, a szülői hajlamok nemi különbségeiről alkotott percepcióik és az apák gyermekgondozási képességeivel kapcsolatos attitűdjeik jelentősen előre jelzik a kapuőri viselkedést. Narratív szakirodalmi áttekintésünk fókuszában az anya kapuőrszerepét vizsgáló releváns kutatási eredmények bemutatása áll. Mindez kiindulópontja lehet apafókuszú empirikus kutatásoknak, továbbá útmutatóként szolgálhat intervenciós programokhoz.
- ItemOpen AccessCsaládi szerepek a lelkészcsaládokban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Török Emőke; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA lelkészcsaládok sajátos esetnek számítanak a gondoskodási gyakorlatok és a családi feladatok szervezése tekintetében. Ennek fő okai között ott van a lelkészi hivatás sajátos munkarendje, a vallásosság és a hagyományos nemi szerepek közötti összefüggés, valamint a jellemzően nagyobb gyerekszámmal összefüggő hagyományos otthoni feladatmegosztás. Tanulmányom félig strukturált mélyinterjúk elemzése alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lelkészcsaládokban hogyan szervezik meg a gondozási és más otthoni feladatokat, milyen feladatmegosztás alakul ki a szülők között, illetve mennyire jelennek meg a családban betöltött szerepekhez való viszony tekintetében a modernnek és a hagyományosnak tekintett elemek. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a lelkészcsaládokban a gondoskodási gyakorlatok szervezését sokszor rögzített szerepek és felelősségek dominálják, de jelen vannak modern elemek is: különösen a világi foglalkozású házastárssal élő lelkészek és lelkésznők esetében gyakran megfigyelhető a gondozási feladatok és a házimunka megosztásának egalitárius irányba való elmozdulása.
- ItemOpen AccessCsaládtámogatás a demográfiai kihívások és a változó szülői szerepek tükrében(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA családtámogatási rendszerek széles és változatos eszköztárral igyekeznek megvalósítani a kitűzött családpolitikai célokat. Ezek közé tartozik a gyermekvállalás társadalmi értékének elismerése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése, a gyermekszegénység mérséklése, a gyermekek fejlődésének támogatása, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése, valamint a nemek közötti egyenlőség erősítése a fizetett és a nem fizetett munka területén. Emellett számos országban fontos cél a demográfiai kihívások kezelése és a születésszám növelése pénzügyi ösztönzők, adókedvezmények és rugalmas ellátási formák révén. A tanulmány célja a magyar családtámogatási rendszer bemutatása és annak vizsgálata, hogy mennyiben képes reagálni a 21. század demográfiai kihívásaira és a szülői szerepek változására. A magyar modell elhelyezése a nemzetközi tipológiák kontextusában hozzájárul a hazai családpolitika céljainak, eszközeinek és társadalmi hatásainak mélyebb megértéséhez.
- ItemOpen AccessAz ideális apa. Az apakép és a szülői szerepek újraértelmezése a fiatal felnőttek körében(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Drjenovszky Zsófia; Szász Noémi Anna; Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA kutatásunk célja annak feltárása, miként ítélik meg a hallgatók a hagyományos és a modern apaszerepeket, milyen tulajdonságokat társítanak az ’ideális’ apaképhez, illetve milyen feladatokat tartanak elengedhetetlennek az apai szerepkörben. Emellett azt is vizsgáltuk, hogyan hatnak a fiatalok saját szülői mintái a gyermeknevelésről alkotott jövőbeli elképzeléseikre. A kutatás során összesen hat online fókuszcsoport készült: két női, két férfi, valamint két vegyes csoport, 20–30 éves, gyermektelen egyetemistákkal, akik különböző magyar felsőoktatási intézmények hallgatói voltak. A vizsgálat eredményei összességében azt mutatják, hogy a mai egyetemisták értékrendjében az apaság egyre inkább a közös szülői felelősségvállalás és az érzelmi kötődés dimenziói felé tolódik el, ami hozzájárulhat a családi kapcsolatok és a nemi szerepek kiegyensúlyozottabb újraértelmezéséhez.
- ItemOpen AccessIkergyermekek nevelésének változatai. Egy kérdőíves felmérés nyitott és zárt kérdéseinek együttes elemzése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Drjenovszky Zsófia; Hegedűs Rita; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarTanulmányunkban ikres szülők nevelési tudatosságát vizsgáltuk, különösen azt, mennyire jelenik meg gyakorlatukban az ikrek külön személyiségének figyelembevétele. Egy kérdőíves felmérésben zárt és nyitott kérdések segítségével 134 olyan szülőt kérdeztünk, akinek ikrei 3 és 10 éves kor között voltak. Eredményeink szerint a szülők ikreik kisgyermekkorában viszonylag tudatosan figyeltek arra, hogy az ikrek nevelése speciális kihívásokkal jár, gyermekeiket legnagyobb részt pozitívan látják. Három nagyobb és egy kisebb csoport látszott az ikrek nevelésével való ’megküzdést’ tekintve: a sztár-, az elégedett realista, az önkritikus pozitív és az elégedetlen szülők csoportja. Kifejezetten az ikrek külön személyiségként való kezelését tekintve három típust tudtunk megragadni: akik tudtak külön-külön és közös jellemzést is adni, és válaszaikból kitűnt, hogy viszonylag árnyaltan látják gyermekeiket, akik elutasították a közös jellemzést, és csak külön személyként beszéltek a gyerekekről, és akik csak együtt az ikrekről beszéltek, külön nem találtak említésre méltót.
- ItemOpen AccessVáltozó szülői szerepek a mai Magyarországon interdiszciplináris és civil szervezeti megközelítésben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Drjenovszky Zsófia; Török Emőke; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő Családszociológiai Kutatócsoport a Kooperatív Doktori Program Család a társadalomban című alprogramjának keretében nagy érdeklődés mellett Változó szülői szerepek a mai Magyarországon – interdiszciplináris és civil szervezeti megközelítésben címmel 2025. október 29-én konferenciát rendezett a Károlyi-Csekonics Palota Szivarszobájában. A konferencián interdiszciplináris megközelítésben mutattuk be a szülői szerepek változásait és létező változatait, valamint 21. századi kihívásait. Az első szekcióban családszociológiai előadások hangzottak el, a másodikban a társtudományok (demográfia, jog, szociális munka és pszichológia) képviselői mutatták be, miként jelennek meg a szülői szerepek változásai saját kutatási területükön. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés formájában családokkal foglalkozó egyházi és civil szervezetek képviselőivel vitattuk meg a kérdést. A tanulmány a konferencián elhangzott előadások és a kerekasztal-beszélgetésen megfogalmazott gondolatok összefoglalását tartalmazza.