Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026) by Author "KRE - Állam- és Jogtudományi Kar"
Now showing 1 - 6 of 6
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA felügyelő bizottság tagjainak felelőssége az 1875. évi Kereskedelmi Törvényben és a hatályos magyar jogban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Boóc Ádám; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány a felügyelő bizottság szerepét és tagjainak felelősségét vizsgálja az 1875. évi Kereskedelmi Törvény, valamint a hatályos magyar társasági jog tükrében. Bemutatja a történeti szabályozás alapelveit, különös tekintettel az ellenőrzési funkcióra, az információs jogokra és az egyetemleges felelősségre. A dolgozat összehasonlító elemzést nyújt a német–osztrák jogi modellekkel, valamint feltárja a modern corporate governance rendszerben betöltött szerepet. Részletesen elemzi a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit és a releváns bírói gyakorlatot. Következtetése szerint a felügyelő bizottság a társasági jogi egyensúly és a tulajdonosi kontroll egyik kulcsintézménye.
- ItemOpen AccessA Kereskedelmi törvény bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezéseinek hatása(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Miskolczi Bodnár Péter; Magánjogi Tudományok Intézete; Kereskedelmi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Kereskedelmi törvény (Kt.) fontos szerepet töltött be a bizományi szerződés hazai szabályozásában. A tanulmány áttekinti azokat a hasonlóságokat, amelyek egyfelől a Kt., másfelől az 1959. évi Ptk. között, illetve a Kt. és a hatályos 2013. évi Ptk. között megfigyelhetők. A sok azonos norma a szerző álláspontja szerint mutatja azt, hogy a Kt. bizományra vonatkozó szabályai időtállónak bizonyultak. A szerző felhívja a figyelmet a Kt. néhány olyan szabályára, amelyek alkalmazását ma is indokoltnak látná.
- ItemOpen AccessA társasági jog fejlődésének vázlata és az 1875. évi magyar Kereskedelmi törvény jelentősége(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Fazakas Zoltán József; Kereskedelmi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jogalkotás minden esetben feltételez értékválasztást, amely az emberi társadalom fejlődésével formálódik, alakul, tételei egyidejűleg képezik a jog állandó értékalapjait, ugyanakkor időről-időre megújulva annak dinamikáját. A társasági jog fejlődése ebben az összefüggésben alapvetően a gazdasági tevékenységek kockázatmérséklése és a gazdasági racionalitás, a tagoktól elkülönült jogi személyiségű jogalanyok és gazdasági társaságok elismerése, valamint a magánjogi szabadság értékeinek középpontba helyezése értékalapjaira vetíthetők vissza, és évezredes múltból táplálkozó ív kontúrjait rajzolják meg. A magyar jog történeti megkésettsége okán a társasági jog egyetemes fejlődéstörténetéhez végül tételes jogalkotással csak a reformkorban csatlakozott, majd a dualizmus korában érte be azt. Ezt követően az európai trendekkel egyező utat járt be mindaddig, amíg a II. világháború eredményeként el nem térítették e fejlődési úttól. Az értékalapok újrafelfedezésére és az az alapján történő kodifikációra, az európai jogfejlődés útjára való visszatérésre közel négy évtizede került sor, amelynek betetőzését a hatályos Polgári törvénykönyv jelentette. A tanulmány ezt a történeti utat vázolja fel.
- ItemOpen AccessAz 1875. évi Kereskedelmi Törvénykönyv kodifikációs jelentőségéről és az új Ptk.-ra gyakorolt hatásáról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Szalma József; Polgári Jogi és Római Jogi tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarE tanulmány az 1875. évi kereskedelmi törvénykönyv kodifikációs jellegzetességeit és későbbi szabályozási hatásait vizsgálja. Megállapítást nyert, hogy e törvénykönyv szabályozván mind a kereskedelmi jog státuszjogi (kereskedelmi társaságok jogállása) mind dinamikus (kereskedelmi szerződések) részét, a korabeli európai kodifikációk (a német 1861. évi Kereskedelmi törvénykönyv, a francia 1807. évi Kereskedelmi Törvénykönyv) magas színvonalán állt. Az általános polgári jog és a különleges kereskedelmi jog a magyar jogforrási rendszerben hagyományosan külön törvényekben volt szabályozva, hasonlóképpen, mint a korabeli más európai jogrendszerekben, követvén a duális kodifikációs módszert. Az általános polgári jog szabályai a magyar kereskedelmi jogban csak akkor nyertek alkalmazást, ha a kereskedelmi törvénykönyv mást, speciálisat nem írt elő. Az új magyar Ptk. (2013) eltérően a kettős kodifikációs módszertől, elfogadván a monista jogfelfogást, egy törvénytestben szabályozza mind az általános (polgári jogi), mind a különleges (kereskedelmi jogi) kapcsolatokat, hasonlóképpen a svájci kötelmi törvénykönyvhöz, az olasz polgári törvénykönyvhöz, és újabban: a holland polgári törvénykönyvhöz.
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessKözraktári ügylet – közraktári jegy. Szabályozás a Kereskedelmi törvénytől napjainkig(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Harsányi Gyöngyi; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Kereskedelmi törvény a XIX. század magyar jogalkotásának egyik legkiemelkedőbb alkotása, amely máig hatást gyakorol jogrendszerünkre, ezen belül a polgári jog és a kereskedelmi jog jogforrásaira. A máig fennálló hatás leginkább közraktári ügylet és a közraktári jegy szabályaira igaz. A Kereskedelmi törvény e jogintézményeire vonatkozó normákat ugyanis a II. világháborút követően nem deregularizálták, hanem hatályban voltak egészen 1996-ig. Bár e szabályokat 1945 és 1985 között a gyakorlatban nem alkalmazták, jogrendszerünk részét képezték. 1985-ben, amikor a gazdasági szükségszerűség ismét kikényszerítette a közraktározás újraindítását, nagyon hasznos volt, hogy van vonatkozó hatályos jogi szabályozás, és bár a közraktári ügylet és a közraktári jegy normái bő százévesek voltak, képesek voltak arra, hogy már a rendszerváltás előtt hozzájáruljanak a közraktári tevékenység (ismételt) kialakulásához hazánkban. A közraktározás modern szabályozására végül az 1996. évi XLVIII. törvényben került sor. Ez a jogszabály részben magába olvasztja, részben pedig hatályon kívül helyezi a Kereskedelmi törvény 1876-tól hatályban lévő, közraktározást szabályozó normáit.